A kanadai posta 2002-es centenáriumi bélyegpárjának helyi híressége Sandford Flaming. A Fleming név nagyon ismerősen hangzik, de ő nem azonos a Nobel-díjas skót orvossal. Bár Sandford Fleming (1827-1915) is Skóciában született, 17 évesen fivérével együtt kivándorolt Kanadába. 1851-ben ő tervezte az első kanadai bélyeget, a hód képével ellátott 3 pennyst. 1855-ben megházasodott, feleségével hat gyermeket neveltek fel. Kezdetben földmérőként dolgozott, majd vasútépítő lett, közülük is a leghíresebb a 19. században új hazájában. Több jelentős kanadai szakmai szervezett alapítója lett. S nem kis része van abban, hogy ma is használatos időzónákat bevezették a világon. Már életében számos elismerésben részesült. 70 éves korában (1897-ben) Victoria királynő lovaggá ütötte. De ezt követően sem tétlenkedett. Nagyszabású elképzelése, hogy a Csendes-óceán mélyén távírókábel vezessen a brit birodalom államai között, a „Red Line” 1902-ben teljesedett be. (Erről emlékezik meg ez a bélyeg.) 88 évesen 1915-ben hunyt el.

Fleming g-jének szára már nagyon közel kerül a perforációhoz. A név elejét inkább a hurkok, a második felében a ívek jellemzik. Mindez fogékony, befogadó, életszerető embert sugall. Érdemes megnézni az m és n betűket és az azokból alakuló girlandokat. A bár „ming”-rész a középzónában valójában girlandok sorozata, melyek a név vége felé egyre szélesebbek lesznek, a magasságuk pedig egyre csökken. A „Fle”-rész hurkai, mintha lufik lennének, játékosan hajlanak egymáshoz. Az e betűtől nézve szinte egymás fölé kerülnek. Leginkább az első két betű ér össze. A díszesebb F-betű felül és az l hurkának együttesében elfektetett szív-formát is sejthetünk.

Szerző: Grafofil  2011.06.07. 16:26 Szólj hozzá!

Címkék: 2002 aláírás Kanada Fleming Sandford

A kanadai bélyeg-páros emléket állít két személyiségnek, illetve a kommunikáció terén sikeres tettüknek. Hiszen 2002-ben volt a centenáriuma az óceán-alatti kommunikációs kábel kiépítésének, mely Sandford Fleming nevéhez köthető, ahogyan a vezeték nélküli távíró lehetőségének beteljesedésének is Marconi által.

A bélyegek közös eleme a kiterített glóbusz, melynek középpontjában az amerikai kontinens látható. Az azonos névértékű bélyegek alján szövegesen csak a legfontosabb infókat közlik angol és francia nyelven is (The Pacific Cable – Fleming – Cable du Pacifique, Wireless telegraphy – Marconi – Telegraphie sans fil). A hasonló színezésű portrék és szimbolikus tárgyak képén, vezetékek és áramlások jelzése is észrevehető. Marconi oldalán a morze-jelek is kivehetőek. A bélyegszélek halványabb tónusa a bélyegpár közepén halvány vibrálást eredményez. E sáv mentén jelenik meg elfordítva az aláírásuk. Alapvonalukat tekintve azonos távolságra a szélektől, ám Fleming utolsó betűje nagyon közel kerül a perforációhoz. Első ránézésre hasonlónak tűnik a két aláírás, amiatt, hogy mindkettőnek következetes a dőlése. Még érdekességként meg lehet említeni, hogy Fleming skót származású, Marconi ereiben pedig anyai ágon ír vér is csörgedezett. Fleming kanadaivá lett, az ifjú Marconi vezeték nélküli információtovábbítási sikere is köthető Kanadához, hiszen az Angliából küldött jelet Kanada partjainál várta 1901. végén.

Szerző: Grafofil  2011.06.07. 08:55 Szólj hozzá!

Címkék: 2002 aláírás Kanada Fleming Sandford Marconi Guglielmo

Az „Írek Nagy-Britanniában” bélyegpár közelmúltat képviselő alakja, a médiaszemélyiség Eamonn Andrews, aki a 20. század második felében jelentős személyisége lett a brit televíziózásnak. Fotója alján az aláírása is helyet kapott a bélyegen.

Andrews olvasható aláírásában erőteljesen érződik a jobbra haladás, ami a közönségre, másokra ható embernél nem is meglepő. Észrevehető, hogy valamivel nagyobbak a magánhangzói, mint a nevében lévő mássalhangzók. Ez jelezheti, hogy inkább a szívére hallgatott, inkább az érzelmei irányították. Még az is igazolhatja ezt, hogy a személynevét kezdi jelentőségteljesebben. Bár ez azt is jelezheti, hogy inkább közvetlen ember volt, nem szeretett „hivataloskodni”. Itt azért említsük meg, hogy gondosan kiteszi a nevének kezdőbetűjéhez tartozó jelet, és hosszú kezdővonallal képezi azt az E-betűt.
Érdemes megfigyelni, hogy a megállások nem a szótaghatároknál vannak, csak egy kicsit pihen meg írás közben, a betűk azért közelében maradnak egymásnak és a lendület nem szakad meg.
Az írásában van valamiféle „göndörség”, ami az életszeretetre, az élményekre való fogékonyságra utalhat. Érdekes még, hogy hasonló plusz hurok jelenik meg a felső zónában az első és az utolsó betűben. Annak az s-nek valójában semmi keresnivaló sem lenne a felső zónában, ám mintha azt akarná ágaskodva jelezni hogy vannak még tervei a munkájában.
Eamonn Andrews 1922 végén született Dublinban, éppen abban az utcában ahol, akkor már neves földije G. B. Shaw is. Andrews amatőr bokszolóként kezdte, majd sportkommentátor lett hazájában. 1950-ben már bemutatkozott a BBC-ben is, különösen az ökölvívás közvetítésekben jeleskedett, és hamarosan az egyik legnépszerűbb televíziós bemondó lett. 1964-ben a BBC-től átigazolt az ABC-he ahol elsőként vezetett talk-show-t Nagy-Britanniában. Bár addigra már nagy népszerűséget szerzett többet között kvízek és show-műsorok vezetésével is. Pályafutása alatt négy alkalommal lett az év televíziós személyisége. Hosszú évekig dolgozott egy-egy sikeres, többször nagyszabású műsorban. Saját bevallása szerint is munkamániás volt. Utolsó éveiben már sokat betegeskedett, de folytatta a munkáját, 65. évéhez közeledve szívroham vitte el. S bár hosszabb ideig élt a Temze partján, mint szülővárosában, mégis ott áll szobra az RTE (ír nemzeti rádió-és tv-társaság) központjának előcsarnokában – elismerve mindazt, amit szülőföldjén tett a televíziózásért.
Szerző: Grafofil  2011.06.04. 10:48 Szólj hozzá!

Címkék: 1994 aláírás irish in great britain Írország Andrews Eamonn

Az „Írek Nagy-Britanniában” bélyegpár történelmi alakja Edmund Burke, aki az egyik legfontosabb politikai gondolkodó volt a 18. századi Angliában. Nemcsak festett portréja, hanem aláírása is megjelenik a bélyegen, így a történelmi adatok mellett, a személyiségvonásait is kutathatjuk.

Burke aláírásában a vonalak szárazak, betűi közül csak néhány azonosítható. Az aláírás dőlése viszont egyenletes, alapvonala enyhén emelkedik, s ehhez jön még ráadásként a hetyke szóvég. Ezek együttesen jelzik, hogy olyan ember, aki tudja, mit akar, és ha kitűzött egy célt, azt követi is. Nemcsak a kereszt- és családi nevét írja egybe, hanem az egész név egyetlen folyamatos vonallal készült, nincs jele annak, hogy felemelte volna a tollát. S ez azért is figyelemre méltó, hiszen ő még valódi mártogatós tollal írhatott csak. Ez számomra azt sugallja, hogy alapvetően egységre törekedett, önmagával, céljaival. Bár a vonalak szárazságából, szigorúságából azt sejtem, hogy ez olykor makacssággá, megingathatatlansággá is válhatott.
Edmund Burke 1729 januárjában született Dublinban, kvéker középiskolába járt, majd a Trinity College hallgatója lett szülővárosában, ezután Londonban tanult jogot. Még harmincéves sem volt, amikor már megjelentek filozófiai értekezései. Majd személyi titkára lett Rockingham őrgrófjának, aki 1765-ben a miniszterelnök lett. Bár a gróf e fontos hivatalt csupán egy évig töltötte be, mégis nagy befolyást szerzett. Az ő révén került be a brit parlamentbe a whig párt színeiben Burke is, aki szónoki képességeivel szerzett magának nevet. Bár a bélyegen neve alatt az országgyűlési képviselő megjelölés szerepelt, mégis Burke igazi öröksége az írásaiban rejlik. Leveleiben és könyveiben is felvázolta elképzeléseit az emberi természetről, a környezetről és a politikáról. A modern konzervativizmus megalapozójának tartják. Munkássága nagy hatással volt a következő század politikai diskurzusaiban. 66 évesen nyugdíjba vonult, de az írást nem hagyta abba, 1797-ben gyomorrákban hunyt el.
Szerző: Grafofil  2011.06.01. 18:44 Szólj hozzá!

Címkék: 1994 aláírás írók filozófusok irish in great britain Írország Burke Edmund

Majdnem két évszázad választja el őket egymástól, ám valami mégis közös bennük: írként Nagy-Britanniában lettek ismertté. Ezért kerültek ők ketten erre a bélyeg-párosra.
 
Burke és Andrews is az ír fővárosban, Dublinban született. A keresztnevük is több mint hasonló, ugyanis az angolszász Edmund név ír megfelelője az Eamonn (lásd http://www.irishbabynames.com). Életük során mindketten átköltöztek Angliába, ahol ismertté váltak, bár más területen voltak hatással korukra. Burke a politika és a filozófia területén, Andrews pedig a médiában.
Mindkét bélyegen az alakok fekete-fehérben láthatók bár egyikük festményen, a másikuk fényképen. A színek a feliratokban és a szélső – a témát jelölő sávban – jelennek színek. Az aláírások – elég szokatlanul – rózsaszínben tűnnek fel. Azok elhelyezése is hasonló: belelógnak a szélső sávba, s alapvonaluk is felfelé tart.
Szerző: Grafofil  2011.06.01. 09:51 Szólj hozzá!

Címkék: 1994 aláírás irish in great britain Írország Andrews Eamonn Burke Edmund

Június az Ikrek hava, ezért bélyeg-párokat mutatok be. Olyanokat melyek együtt jelentek meg, de külön-külön is érvényesek. A rajtuk szereplő személyeknek talán volt némi közük egymáshoz, olykor csak azonos évben születtek, netán valami más köti össze őket.

Szerző: Grafofil  2011.06.01. 09:09 Szólj hozzá!

Születésének századik évfordulójára emlékezve több színben és címletben is megjelent az a bélyeg, melyre a realizmus norvég irodalmának egyik nagyja, Kielland került. A feje fölött ott van aláírása is, melyet érdemes szemügyre venni.

A Kielland név végén van egy pont és az utolsó betű alá is még tesz valamilyen jelet. Ez lehet akár eredetiségre utaló jelzés is. A betűk azonosíthatóak, keskenyek mégis van az írásban valamiféle elegancia. A d-betű, mely az Alexander szóban és a családnév végén is megtalálható, más-más formát vesz fel. Az l-betűk hurkát a középzónában köti be, ami utalhat arra, hogy gyakorlatias ember. A kezdőbetűkben megvastagodott vonalakat láthatunk. Az L alsó íve ettől stabilabb lesz, és a betű megőrzi kecsességét. Az A-ban egy erős talpat képez, amely akár szép is lehetne, ha ívvel és nem szöggel kapcsolódna a következő elemhez. A K felső kiegészítő vonala is megvastagodik középen. A vonal átível a családnév fölött elérve az utolsó betűjének határát is. Ám mégis valahogy eltúlzott. A betű ettől kiegyensúlyozatlanná válik. Bár ha a K törzsvonalának aljára került volna egy kisebb-nagyobb ív, akkor talán kevésbé lenne ilyen. Az érdekes, hogy a vastagítások helyének a sorrendje: alsó zóna, középzóna, felső zóna. És végül a „csúnyaság”-ról, ami bizonyára elsőként szemet szúrt. Az A-betű áthúzásáról van szó, mely igencsak hosszúra sikeredett s még az L-betűt is áthúzza vele. Elgondolkodtató vajon miért negligálja evvel nevének ezt a részét.  Ennek a vonalnak egyetlen pozitívuma, hogy nem vág bele a d betűbe, hanem kikerüli azt.
Kielland 1849-ben egy konzul fiaként gazdag családba született. Jogi diplomát szerzett Oslóban és a társadalmi kérdések iránt hamar fogékonnyá vált. Amikor Bjornsonnak megmutatta műveit, a neves előd határozottan biztatta, hogy írjon. Nemsokára megjelent első novelláskötete. Írt regényt, drámát és esszéket is. Társadalmi problémákat tűzött tollhegyére, nem ritkán ironikus hangnemben. 1892-ben polgármester, később kormányzó lett. Az írásra alig jutott ideje. Úgyis fárasztotta, hiszen gyakran volt légszomja – feltehetően túlsúlya miatt. 1906-ban hunyt el. De az tizenkettő írással eltöltött aktív év is elegendő volt ahhoz, hogy ma a 19. század négy nagy norvég irodalmárja (Ibsen, Bjornson, Kielland, Lie) között tartsák számon. Családnevével gyakran találkozhatunk a norvég kultúra tanulmányozása során: nővére tájképfestő lett, de neves írók, építészek és jelentős hivatalt betöltő személyek is voltak rokonságában.
Szerző: Grafofil  2011.05.29. 09:02 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás írók 1949 paráf Norvégia Kielland Alexander Lange

Az egykor népszerű brazil író és politikus születésének 100. évfordulójára megjelent egyszínnyomásos bélyeg alján megjelenik aláírása.

A betűk többsége nagyon egyszerű, ám van néhány olyan, mely belekerült abba a vonalkompozícióba, mely körülöleli ezeket a szerény betűket. Az aláírás két egységből áll. Az egyik melybe a C betű és a Neto került. Ebben a t-áthúzásból már-már paráf jellegű vonal indul, s mivel a keret széléig ér, az is lehetséges, hogy az eredetiben van folytatása. Ugyancsak bajban vagyok, hogy a C-betűt alkotó majd az N-betűt díszítő hurkok együttese vajon paráfnak minősíthető-e? Ha komolyan vesszük, hogy paráf „minden olyan vonal, amely kiegészíti az aláírást”, akkor ezt nem tekinthetjük annak. Hiszen szerves része az aláírásnak, hiszen ezek a kacskaringók valójában betű-elemek vagy betűket képező vonalak. A másik egység az „oelho” részből áll, s megformálása egészen puritán. Ez nagyon pontosan a C-betűt is magában foglaló félhurok közepére kerül. Azt nem lehet tudni, hogy melyik részt írhatta előbb. De bármennyire ötletes is a C megjelenítése, az aláírásban mégis van némi mesterkélt. Az ilyen jellegű aláírások készítőiről azt sejthetjük, hogy van bennük némi rejtőzködő szándék. S ezt azért jelzem, mert Coelho Neto számos álnevet használt. Ha a betűktől eltekintünk és rajzként nézzük a kompozíciót, akár rakétához, akár egérhez is hasonlítható. Amúgy a Coelho név a portugál nyelvben nyulat jelent, a Neto pedig afféle kiegészítő név, jelentése: unokája.
Henrique Maximiano Coelho Neto (1864-1934) ifjúkorában orvosi, majd jogi tanulmányokat folytatott, de mindkettővel felhagyott. Inkább újságíró lett, s hamarosan első művei is elkészültek. 1890-ben megnősült. Házasságából 14 gyermek született, egyikük egy neves labdarúgó lett. Még nem volt 30 éves, amikor az egyetemen kezdett tanítani, művészettörténetet majd irodalmat. Sokat és szinte minden műfajban alkotott. Még filmhez is írt, az első brazil sorozathoz. A 20. század elején a legolvasottabb író volt hazájában. Ám a modern irányzatok követői támadták, a hozzáértők középszerű a közízlést kiszolgáló alkotóként könyvelik el, s ma már a tankönyvekben sem szerepel.
Szerző: Grafofil  2011.05.26. 10:18 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás írók 1964 paráf Brazília Coelho Neto

Halála után 50 évvel megjelent Werfel emlékbélyegen – majdnem – teljes szépségében jelenik meg a világhírű német író aláírása. Szokatlan, ám nagyon hatásos, ahogyan az arca, tekintete a keretet teljes egészében kitöltő aláírás betűi mögé kerül.

Bár nem teljes egészében látható rajta az aláírás, hiszen a paráf egy része nem került rá, azért van mit vizsgálnunk. A két névelem nagyon közel van egymáshoz. A középbetűk nagysága a név végéhez közeledve egyre kisebb lesz (ran … er…e). Ugyanez a tendencia figyelhető meg, ha a nagybetűket és a két- és háromzónás betűket nézzük (F magasabb, mint a W, a z alsó szára lejjebb nyúlik, mint az f-betűé).  Az egyes névelemek betűi kötöttek, a kezdőbetűk után sorakozó kisbetűket tollfelemelés nélkül írja le. Az amúgy jó ritmusú írásban találhatunk megtorpanást, kontrollálást jelző szögesedéseket vagy „töréseket”: n-z kapcsolása, r-f kapcsolódása, az l alsó íve, ha nem is szöges, de érződik, hogy a spontán lendületet eltérítette.
Az írás alapvonala lefelé tart. Bár a szemet megtévesztheti a paráf(részlet) íve. A legtöbb betűben lelhetünk hurkokat a z alsó zónás íve igen szépre sikeredet, de a három zónán átívelő f-betűben nincs hurok. Az r-f kötővonalában lévő törés miatt, az f-betű az 1 számhoz hasonlít: mintha azt panaszolnál „egyedül vagyok”. Belemagyarázásnak tűnhet, de ha idézzem ideillően, amit egyik méltatója írt róla: „… Franz Werfel örök hontalan, örök emigráns volt. Országból országba, stílusirányból stílusirányba, vallásból vallásba áttelepülő, mindenütt hontalan s egyszersmind mindenhol otthonos a szépségért és emberségért harcoló művésze volt a német nyelvnek…”.
 
1890-ben Prágában született németajkú zsidó családban. Már ifjan német költő akart lenni. Németországi egyetemekre járt, német folyóiratokban jelentek meg első versei. Már az első világháború kitörése előtt figyelemre méltó költőnek tartották. A háborúba besorozták, pacifizmusa miatt akadtak nehézsége. A háború lecsengését követően Ausztriában, Bécsben talált új hazára. Itt kezdett prózát írni, s már első nagyobb lélegzetű művével sikeres lett. Itt találkozott Alma Mahlerrel is, akivel 1929-ben házasságot kötött. 1933-ban készült el legismertebb regénye a Musza Dagh negyven napja, melyet már megjelenésekor élő klasszikusnak tartottak. Ezidőtájt belső változáson is átesett, s keresztény hitre tért. 1938-ban, amikor Hitler „jövőképe” már Ausztriára is árnyékot vetett, az Egyesült Államokba emigráltak. 7 évig várta ott a háború végét, s szüntelenül dolgozott. Ám egy napon 1945 augusztusában íróasztalára borult és meghalt. Gazdag életművet hagyott maga után.
Szerző: Grafofil  2011.05.23. 14:08 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás írók paráf Németország Werfel Franz

Hemingway születésének 100. évfordulójáról bélyeggel emlékezett meg Kuba. A neves író két évtizedet töltött a karibi szigetországban, s ott írta világhíres, Az öreg halász és a tenger című kisregényét. A bélyegen nemcsak a neves író mosolygós arcképe, hanem e regényének jelenete, s a hatalmas hal rajza fölött aláírása is megjelenik.

Hemingway (1899-1961) szeretett élni, enni, inni és élvezni, amit a pillanat adott. A kalandokat sem vetette meg. Műveiben férfias témák jelennek meg, stílusát erőteljes tömörség jellemzi. Viselkedésében is ilyen sallangoktól mentes ember lehetett.
1899 júliusában született Illinois államban, polgári családban. Orvos apja kedvelte a természetet, kisfiúként szívesen tartott vele táborozni, vadászni, horgászni. A középiskolában az angol tárgyakban volt kiváló, s még a sportokban. Az egyetem helyett inkább újságírónak állt. Aztán az első világháborúba jelentkezett katonának, de rövidlátása miatt csak önkéntes lehetett. 1921-ben megnősült és Párizsba költöznek, ott jelenik meg első műve 1923-ban. Még abban az évben visszaköltöznek az Államokba. 1928-tól második feleségével egy floridai szigeten éltek, itt írta életműve nagy részét. 40-ben váltak el. Harmadszorra néhány évre, majd negyedszerre már utoljára nősült. Életének következő két évtizedét jórészt kubai birtokán töltötték. Itt írta „Az öreg halász és a tenger”-t is, amiért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Ezt azért nem tudta személyesen átvenni, mert egy repülős-balesetből lábadozott. 1960 júliusában visszaköltöztek az Egyesült Államokba, egy évvel később (1961-ben) öngyilkos lett. Éppúgy ahogyan valaha az apja: lelőtte magát. Egyre súlyosbodó mániás depressziója lehetett az okok mögött. Ekkorra már erős italozása is alkoholizmussá fajult. Emlékezőtehetsége is hanyatlott, amit nehezen tolerált.
Az aláírás kiírt, a betűk jól azonosíthatóak. Bár az Ernest és a Hemingway között még találunk valamit. Ez egy kettőzött ívnek tűnik, valójában M betű, hiszen a középső neve Miller volt. A betűi életteliek, azok vonalai testesek. S bár írás kötött és lendületes a betűk mégis egyenesen állnak. Az m és n-betűk girlandos kötését figyelhetjük meg, mely befogadó-készséget jelölhet. A horizontális és vertikális terjedelmét tekintve az írás kiegyensúlyozott, tehát a vágyai és lehetőségei között nem veszett el.
A név betűihez járuló elemek (paráf) egyike a végére kitett pont, a másik a családnév aláhúzása. A keresztnévnél is láthatunk egy hatalmas áthúzást. S bár ez a t-betűhöz tartozik, akkor is elgondolkodtató: miért húzza át ezzel személyes nevét, s ezáltal önmagát? S bár ez tisztes távolban van a betűk alapvonalától, azért a hurkokhoz hozzáér vagy belevág. A középzóna az, amely szigorúan véve, a valóság, ami felül vagy alul van (felső- vagy alsó zónában) az a fantázia, a misztikum, a tudatalatti, az ösztönök, a nem evilági élményekkel határos világ. S bár a betűit nem csonkítja, érdekes, hogy a felső- és alsózónás hurkok, betűrészek mindegyikébe „belerondít” valamelyik horizontális vonallal. Hogy miért? Talán ha nemcsak aláírását vizsgálnánk, meglelhetnénk a magyarázatot.
Szerző: Grafofil  2011.05.20. 10:29 Szólj hozzá!

Címkék: 1999 kuba aláírás írók paráf Nobel-díj Hemingway Ernest

Danilo Kiš születésének 75. évfordulójára megjelent montenegrói bélyegen nemcsak fotója, hanem nyolc kézzel írott sor szavai és szótöredékei adnak lehetőséget, hogy a kézírás alapján néhány jellemvonását is felvázolhassuk.

Az írás erős ösztönösséget jelez. Van benne valami gyermeki, vibráló, de mégis természetes. Egyszerűségében is erőteljes, s ez határozott elképzelésekre, autonómiára utalhat. Aki így ír, az viselkedésében, megnyilvánulásaiban spontán, azaz „olyan volt, amilyen” semmi megjátszás nincs benne. De az is valószínű, hogy akár rosszkedvű, akár feldobott volt, amit abból környezete érzett, ő annál többet, mélyebbet élt át. Minden pillanatát megélte. A zárt és még magukba záródó vonásokkal gazdagodó betűk belül érlelt élményeket sugallnak. A zár betűformák és árkádok ellenére az írás egésze mégsem szigorú vagy hideg. Az érzékenység mellett a harcosságot (legalsó sor t-betűje) és egyfajta keménységet (főleg az n-betűk szöges duktusa) is tetten érhetünk benne.
„Egész életében szabadelvű és független” – írták róla, az írását nézve nagyon is hihető! Az utolsó jugoszláv írónak tartotta magát Danilo Kiš. 1935-ben a vajdasági Szabadkán született, magyar zsidó apa és montenegrói anya fiaként. Szerbül és magyarul is beszélt, első fogalmazásait magyarul írta. 1944-ben apját Auschwitz-be hurcolják, a háború után anyja földjére kerül, Montenegróban érettségizik, majd a Belgrádi egyetemen diplomázik 58-ban. Szerkesztői munkát végez. 1962-ben publikálta első novelláját s ebben az évben nősült. 1976-ban jelent meg sok vitát kiváltó könyve, a Borisz Davidovics síremléke. Mivel francia egyetemeken tanított, egy ideig kétlaki életet élt, majd Párizsba költözött, időközben el is vált (1981). Szintén nagy hatású volt az 1983-ban megjelent novelláskötete a Holtak enciklopédiája. Úgy vallotta Ady hatására lett író, s fordított is Adyt, Petőfit, József Attilát és Kassákot. Odafigyelt a kortárs magyar irodalomra is. 1989-ben hunyt el tüdőrákban.
Szerző: Grafofil  2011.05.17. 14:07 Szólj hozzá!

Címkék: 2010 írók autográf Montenegro Kis Danilo

A legjelentősebb angol regényírók egyike látható ezen a bélyegen, s a háttér egén feltűnik kézírása is. Hogy miért adott ki bélyeget éppen Lengyelország Joseph Conrad születésének 150. évfordulójára? Életrajza ismeretében világossá válik.

Joseph Conrad egyéb kéziratai között számos lendületesebb, spontánabb írás akad, ez feltehetően olyan kézirat, ahol az olvashatóság fontos szempont volt. Jóval kötöttebb és szinte kötetlen írások is felbukkannak kéziratai között, s ebben is találunk erre is, arra példát. Ám nem megkérdőjeleznünk, hogy az ő írása került-e a bélyegre. Még az is lehet, hogy éppen másolt vagy „letisztázott” szöveg. Hiszen a sorok alapvonala hullámos. Ez nem hajós múltjának köszönhető, hanem lehet a másolás és az alkotási folyamat sajátja is. Az írás alapvetően kötött, bár olyankor akadnak benne betűre bontott szavak is (pl. 4 sor első szava „said”). Éppen itt látszik legjobban, hogy nemcsak az alapvonal hullámos különböző magasságúak a felső szárak is („said he”), mintha különböző magasságú árbocok lennének. De térjünk vissza a kötöttséghez. a másik véglet, amikor különböző betűelemeket kapcsol össze. Ilyesmi az első szóban (without) láthatjuk, hogy az i-betű pontjából azonnal indul a következő betű. (De rendkívül szép példáit láthatjuk ennek Conrad más kézírás mintáiban!)
A kötöttség kötetlenség váltakozása az alkotási folyamathoz illeszkedik: van, amikor jön az ihlet, és ettől gördülékeny az írás, van, amikor megtorpan, mert gondolkodnia kell. A lendület és a fékezés „játéka” jellemző írására. A vitorlák csúcsa felett a második sorban két egymás melletti szó is t-re végződik (doubt great), mindkettőben ez a visszafogott lendület érződik. A nem túl nagy szóközök is inkább a tudatosságra, visszafogottságra utalnak, mintsem a szárnyalásra.
Jozef Teodor Konrad Korzeniwski 1857-ben született lengyel szülőktől, szüleit korán elvesztette, nagybátyja nevelte. 16 évesen lett matróz, előbb a francia majd a brit kereskedelmi flottánál. 1886-ban lett kapitány, angol állampolgár, s ekkortól viselte a Joseph Conrad nevet. 36 évesen fejezi be tengerészi karrierjét. Letelepedik, kezdik kiadni írásait, néhány év múlva megnősül, családot alapít. Néhány vakáción és látogatáson kívül Angliában éli életét. Bár csak felnőtt korára sajátítja el a nyelvet, mégis olyan angolsággal vetette papírra regényeit, amihez szinte akadémiai szókincs szükségeltetett. Kellő élményanyaga volt, amelyekre regényeinek kalandjait alapozhatta, de jellemábrázolásban is kitűnt. Regényei hamar meghozták a sikert számára, és a kritikusok is elismerték munkáit már pályája elejétől. Az igazi közönségsikert 1913-ban a Véletlen c. regénye hozta meg számára. 1924-ben az uralkodó lovagi címet volna neki, ám ő ezt is, ahogyan más kitüntetéseket is, visszautasítja. Még abban az évben egy szívroham viszi el, sírkövére lengyel családneve kerül.
Szerző: Grafofil  2011.05.14. 10:44 Szólj hozzá!

Címkék: 2007 hitelesség írók autográf Lengyelország Conrad Joseph

André Malraux halála után 20 évvel nemcsak hamvait helyezték el a párizsi Panteonban, bélyeggel is megemlékeztek róla. Egy híres fotója alapján készült rajz és aláírása került az egyszerű kék nyomatú bélyegre.

Az írás lendületes és kötött. Ha olvasnánk az aláírást, hamar feltűnne, hogy a név két elemének csak az elején azonosíthatóak a betűk, minél hátrébb kerülnek annál elnagyoltabbak. A kisbetűknél karakteresebbek a nagy kezdőbetűk, ám ezek sem túlzott gondosságukkal vagy díszítettségükkel különböznek: az A ívelt kezdővonalával, az M pedig lenyúló (második) törzsvonalával lesz egyedi. Nemcsak a kezdőbetűk, hanem a névelemek utolsó vonásai is jeleznek valamit. Mindegyik végvonal inkább a tér bal felére tart, vissza, önmaga felé. Ez jelzi, hogy a megnyilatkozás és a védekezés egyfajta kettőssége jellemzi a közösséggel, másokkal való viszonyát. Olyan ember lehetett, aki jó érzékkel találja meg a lényegeset, aki „betalál” egy-egy szavával. Ahogyan franciásan mondanánk: frappáns. Az aláírás paráfja valójában egy határozott vonal, mellyel aláhúzza nevét. Az enyhén domború vonal tiszteletteljes távolságból kíséri az aláírás betűi. A vonal egyik vége „eltűnik” a rajzon.
No igen, a rajz! Nagy népszerűségnek örvend, mint elrettentő példa, a dohányzást igenlők körében. Számos bejegyzésben köszön vissza az interneten. Ugyanis Malraux egyik legismertebb fotója alapján készült, ahol éppen cigaretta lóg a szájában. S ennek hiányát a hitelesség sérelmének, illetve dohányzás ellenességnek vélik. Pedig Malraux-t ritkán lehetett úgy látni, hogy ne lógott volna cigaretta a szájából.  Ugyancsak szerette a macskákat, élete vége felé gyakran kanyarintott egy rajzott valamelyikről oda a levelei záró soraihoz. Ami még művein és munkásságán kívül érdekesség róla, hogy nagy valószínűséggel Tourette-szindrómás volt. Ennek utóhatása lehet erőteljes gesztikulációja a róla készült filmfelvételeken.
Az 1901-ben született írót itt-ott kalandornak minősítik, s valóban nem lenne eseménytelen az életéről szóló film. Számos háborúnak volt részese (indokínai, spanyol, francia polgárháború) majd a béke évtizedeiben De Gaulle megbízásából többszörös miniszteri posztot is betöltött. Majd csak az írásnak élt 75 éves koráig. Életművének legjelentősebb regénye az Ember sorsa, ismert a Remény és a Hódítók is. Figyelemre méltóak művészettörténeti, kultúra-filozófia írásai is. Ami a magánéletet illeti: három házasság, s több tragikus veszteség.
Szerző: Grafofil  2011.05.11. 10:12 Szólj hozzá!

Címkék: 1996 aláírás írók paráf Franciaország Malraux André

A szlovén nemzeti megújulás központi alakjának bélyegéhez jól illenek Szlovénia színei (fehér, piros), melyek a feketével egészülnek ki. Anton Tomaž Linhart halálának 300. évfordulójára megjelenő bélyeg alján korabeli ruhákban lévő emberek sziluettje jelenik meg. A hátteret kézzel írott sorok adják, a középpontjába az aláírása kerül.

A háttérben lévő szöveg nagy sorközökkel íródott, hiszen a hosszú szárak összegabalyodását csak így kerülheti el. Nem kizárt, hogy német mintát követett írása során.
A bélyegen lévő aláírás balról-jobbra haladva feketéből egyre pirosabbra vált. S ez által még több figyelmet ad a név végén lévő alakzatnak. Mivel maga az írás jól olvasható ez lehet afféle hitelességet jelző a vonalkompozíció is. Bár a t-betűn kívül más betűt nem lehet benne látni. Ha rajzként, képként szemléljük ezt a kacskaringót egy tollat vélhetünk felfedezni benne. Ehhez képest a többi betű mérete és megformálása is szerény. Az írás készítője tiszta betűformákat követ. Bár kis dőlésingadozás és az alapvonalban némi hullámzás felfedezhető.
Anton Tomaž Linhart (1756-1795) előbb szülőföldjén járt iskolába, majd Bécsben kereskedelmi és pénzügyi ismeretekkel tanult. Hazatérve levéltáros, könyvvizsgáló, iskolai felügyelő, majd titkár lett. 30 évesen a ljubjanai járás kormánybiztosa, s néhány éven belül megduplázta az általános iskolák számát a járásban. A közkönyvtárak létesítését is szorgalmazta.
Irodalmi munkásságának kezdete még bécsi tanulmányai idején egy versgyűjtemény, majd egy német nyelvű drámát írt 1780-ban. A szlovén felvilágosodás hatására szlovénül kezd írni. Előbb egy német drámát fordított le, megrendezte azt, így lett részese az első szlovén nyelvű komédia előadásának. Ezután ő maga is írt szlovén nyelvű darabot. Történészként is munkálkodott, két kötetet (1788, 1791) jelentetett meg a régi szláv és szlovén történelemről német nyelven.
Szerző: Grafofil  2011.05.08. 10:57 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás írók költők autográf Szlovénia Linhart Anton Tomaz

A német nyelven alkotó Nobel-díjas író Bulgáriában született, így nem meglepő, hogy szülőhazája bélyeggel emlékezett meg születésének 100. évfordulójáról. Azon sem kell meglepődni, hogy kettőzött portréja mellé az aláírása is odakerült. Hiszen sírkövére is csak a nevét vésték rá, híven követve aláírásának vonásait.

Az írás lendületről és pontosságról egyaránt tanúskodik. A dőlése közel egyenletes. Olyan személyt jelez, aki tisztában van azzal, mit akar tenni vagy mondani, és azt a kellő hatékonysággal kivitelezi.
Az aláírás legfőbb jellegzetessége, hogy „hosszúkás”. Bár az oválok (itt a-betűk) szélessége arányos a magasságukkal. Ezt az érzetet az adja, hogy a kétzónás betűk nem duplán, hanem háromszor-négyszer olyan magasak, mint a középzónás betűk. Bár a betűnagyagyság, azaz a középzónás betűk magassága nem lehet nagy. Az „érdekesebb” mozzanatok is a felső részeken vannak, így aztán felsőzónás lesz az írás, ami nem meglepő egy alkotónál. Az E-betű felső ívét úgy köti lendülettel az l-hez, hogy azon felül, magasan képez hurkot. Ugyancsak magasra kerül a kettőzött t-betű áthúzás is. Ettől a lendülettől halad egyre magasabbra az alapvonal is.
Spanyol származású zsidó szülők gyermekeként született a román határhoz közeli Rusze nevű bolgár városban. (Akkor még Bulgária az Oszmán Birodalom része.). Az anyanyelve egy spanyol dialektus és a bolgár nyelvet is használta.  6 éves, amikor családja Angliába költözik, s ott újabb nyelvet kezd szokni. Amikor apja meghal, a három fivér anyjukkal Bécsbe kerül. Anyja nemsokára egy német férfihez köti életet, így 8 évesen újabb nyelvvel barátkozhat. A család Zürichbe költözik, de ő visszatér Bécsbe, hogy a kémia doktora legyen, 1927-ben. Eközben sokat utazik, megismeri későbbi feleségét is. Fordításokból tartja el magát, s elkezdi írni első regényét. A harmincas évek közepétől kezdi publikálni műveit és megnősül. Amikor 1938-ban Hitler bevonul Bécsbe, Angliában telepednek le, 1946-ban megkapják a brit állampolgárságot. 1963-ban elveszíti feleségét, s súlyos depresszióba kerül, egy zürichi nő segíti, hogy átvészelje a nehéz időszakot, ő lesz 1971-ben a második felesége. Sokat utazik, írja önéletrajzát, 1981-ben megkapja a Nobel-díjat. Egyre visszavonultabban él, s amikor újra megözvegyül, végleg Zürichben telepedik le. Ott hal meg 1994-ben. S bár bolgárok és izraeliek, britek és osztrákok, spanyolok és németek, svájciak és franciák is magukénak érezhetik őt, valójában egyik nemzethez sem tartozott. Leghíresebb műve első regénye a Káprázat lett. Ő maga főművének a Hatalom és tömeg c. esszéjét tartotta. Úti jegyzetei, drámái is figyelemre méltóak.
Szerző: Grafofil  2011.05.05. 13:30 Szólj hozzá!

Címkék: 2005 aláírás írók Bulgária Nobel-díj Elias Canetti

Az olasz író születésének 100. évfordulójára megjelent bélyegen Dino Buzatti (1906-1972) rajzos portréja mellett háttérként leghíresebb regényét idéző kép, s annak sötétkék egén fehér betűkkel jelenik meg aláírása.

Aláírásában főleg a kezdőbetűkben jelennek meg a plusz hurkok és ezekben érthető tetten a „zártság”, a többi betű alakítása egyszerű, tisztán olvashatóak. Érdekes még, hogy mindkét kezdőbetű egy kicsit „lelóg” az őket követőkhöz képest. Az írásban van egyfajta vaskos egyszerűség, amely alapján lassú vagy közepes írástempót állapítanánk meg, ennek azonban ellentmondanak az i-betűk ékezetei, melyek mind előrébb kerülnek, mint a betű teste, s ezzel előrehaladásra utalnak. Mondhatnánk úgy: fontolva haladó. Bár az utolsó i-pontját a t-áthúzásából teszi ki (látható: egy vonalba esnek), a keresztnév i-jének ékezete is nemcsak magasra, de távolra is kerül az i-betű törzsvonalától. Érdemes megnézni, hogy a név két utolsó betűjének (ti) alapvonala kerül a legmagasabbra, na meg azt is, hogy az égbolt kékje milyen hűen követő az név „dallamos” alapvonalát.
Dino Buzatti Traverso néven jómódú olasz családban született. Már jogi tanulmányai alatt, 1928-tól egy milánói újságnál dolgozott, s e lap munkatársa maradt egészen haláláig. Úgy vélik, műveiben érezhető, hogy újságíró volt, hiszen egészen hihetetlen történeteket is valóságosnak tudott leírni. 1933-ban adták ki az első kisregényét. 1940-ben jelent meg legismertebb műve, az „Il deserto dei Tartari” (magyarul Tatárpuszta), amely híressé is tette. (A könyvből film is készült 1976-ban). Számos műve híres gyerekkönyve (Medvevilág Szicíliában), tudományos-fantasztikus regénye (A nagy képmás) és az utolsó (Egy szerelem története.) Ez 1964-jelent meg, ugyanabban az évben, amikor már 58 évesen, megnősült. Inkább magának való volt, nem szerette a nyilvánosságot. Kedvenc szórakozása a síelés meg a hegymászás volt. Az írás mellett gyermekkori kedvtelését a rajzolást, festést is művelte. Maga illusztrálta könyveit is. 1969-ben a görög mitológia egyik szerelmi legendáját képregény formájában dolgozta fel. 1970-ben diagnosztizálták rákját. Betegen is dolgozott, kiadott még egy elbeszéléskötetet, majd 1972 elején elhunyt.
Szerző: Grafofil  2011.05.02. 10:58 Szólj hozzá!

Címkék: 2006 aláírás írók Monaco Buzzati Dino

Gondoltam, a költők mellett az írók se maradjanak le, ezért május hónapban ők, illetve a kezük nyomával megjelenő bélyegek kerülnek bemutatásra. Akik már a korábbaik közül beleillenek, ők is megtalálhatóak az „írók” csoportjában.

Szerző: Grafofil  2011.05.01. 09:00 Szólj hozzá!

Címkék: írók

Születésnapja, október 10. a finn nemzeti irodalom napja. Ez a bélyeg is ezen a napon jelent meg, 150 évvel születését követően. Rajta finnül a legismertebb verse, a Szívem dala olvasható, s a jobb alsó sarkában látható Aleksis Kivi aláírása.

Aleksis Kivi (1834-1872) egy írástudó szabó fia volt. Eredeti neve Alexis Stenvall. Már felnőttként svéd nevét azonban finnre váltotta – ahogyan sok más svéd nevű, de finn nyelven alkotó irodalmár is. A hasonló jelentésű Kivi („sten” azaz „kő”) nevet választotta. Svéd nyelven sajátította el az alapismereteket, előbb apja otthon, majd egy iskolamester tanította. Felismerve tehetségét Helsinkibe küldték tanulni. Ott járt egyetemre is, megszakításokkal 31 éves koráig. Bár látván tehetségét, akadtak támogatói, de gyakran voltak anyagi gondjai. A finn nyelv és kultúra, a nemzeti ébredés fiataljainak körébe került. Első sikereit színműveivel érte el. Életének fő művével, a Hét testvér című regénnyel 1869-ben készült el. Ez könyv alakban csak halála után jelenhetett meg. Talán ennek kiadatásának nehézségei is hozzájárultak ahhoz, hogy mentális és fizikai állapota leromlott, s hogy 38 évesen 1872 utolsó napján elrebegte utolsó szavait. Halála után fedezték fel igazából. Ám a finn irodalmi panteonban biztos helye van. A finn regény és drámaírás atyjaként tartják számon, ám lírai műveket is alkotott. A bélyegre került versét Sibelius 1895-ben zenésítette meg.
Gondosan formált betűk jellemzik az írást. A nem túl jó képminőség most segít abban, hogy jobban érzékeljük a vastagabb, tintával töltődött részeket, melyek főleg a lefelé tartó vonalak valamint a vékonyabb felfelé tartó vonalakat. A név első része rövidítve, a kezdőbetűvel szerepel, utána jogos a pont, ám láthatunk egyet a vezetéknév után is. S bár furcsán hathat, de már ezt a pontot paráfnak kell minősítenünk.
Szerző: Grafofil  2011.04.29. 11:20 Szólj hozzá!

Címkék: vers 1984 aláírás írók költők paráf Finnország Kivi Aleksis

Apollinaire születésének 100. évfordulóján nemcsak azért kerülhetett a Franciaországgal határos kisállam bélyegére, mert az avantgárd művészet neves alakja, hanem olyan híresség, aki valóban élt Monaco-ban. Az egyszerű bélyen közepén rajzolt portréja, az alján aláírása látható.

Akit Guillaume Apollinare (1880-1918) néven ismerünk, az Wilhelm Albert Vladimir Apollinaris de Kostrowitzky-nak született egy lengyel grófnő és egy svájci-olasz szintén arisztokrata származású katonatiszt törvénytelen gyermekeként Rómában. Gyermek és ifjúkorát zavaros családi és állampolgársági ügyek jellemezték. Hétéves korától éltek Monacóban, majd a francia Riviéra más várásaiban járt iskolába. Anyja pedig abból tartotta el fiait, amiből tudta: szépségéből és tánctudásából. Majd Lyonban és Párizsban éltek. Közben felnőtt és ő is dolgozni kezdett, írással és tanítással keresett pénzt. Ún. négerként írt mások helyett, s nemcsak a könyvtárakban, a kávéházakban is feltűnt, ahol megismerhette azokat a cimboráit, akikkel az új művészeti irányzatot a szürrealizmust hozták létre (az elnevezés tőle származik). Színpadi művek, filmek, prózai munkák, fordítások fűződnek nevéhez. Amikor első verseskötete megjelent már Guillaume Apollinaire, ám igazán francia akkor lesz, amikor az első világháborúban bevonul a hadseregbe. Fejsérülését követően egy vas-fejpánttal éli életét. A valakibe mindig szerelmes férfi 1918-ban – abban az évben, amikor összeállítja Kalligrammák című kötetét – nősül meg, s alig néhány hónap múlva a spanyolnátha viszi el.
Az aláírás valóban alul van ezen a bélyegen, hiszen némely betűi érintik a keretet. Ezek éppen a leginkább figyelemre méltó „G” és a „p” betűk az egyszerű és letisztult betűformákat mutató írásban. A „G” és „p” alsó hurkai ún. szublimált alsó hurkok, azokra jellemző az ilyen, akik ösztönenergiáikat a szellemiségben az alkotásban élik ki.
Ha megnézzük a névelemek szóközét, az nagyon kicsi, s ezt úgy értelmezhetjük, hogy személyes és a világ felé mutatott (hivatalos) énje teljes egységben van. A személynév betűi valamivel nagyobbak, mint a vezetéknévé, ami azt jelzi, hogy azért ő igazi „hús-vér” ember, nem szeret hivataloskodni.
A név mindkét elemében van kettőzött l-betű. Ezek hasonlóan, de nem egyformák, s ez jelzi, hogy nem merev az írás. Azért a fegyelmezettséget tetten érhetjük a szögesedő „n” és „m” betűkben. Érdemes megnézni még a keresztnév második felét („aume”). Az „a” betű megformálása eltér a vezetéknév azonos betűjétől, valójában nyomtatott jellegűnek hat. Az „um” ívei nagyon hasonlóak leírva. Az „e” azért érdekes, mert kissé megnő, és mert kissé különbözik a családnév legvégén levőtől.
Szerző: Grafofil  2011.04.26. 11:11 Szólj hozzá!

Címkék: 1980 aláírás költők Monaco Apollinaire Guillaume

Az amerikai romantika nagy neve jelenik meg azon a bélyegen, amely születésének 200. évfordulójára jelent meg hazájában. Poe (1809-1849) egyik eredeti fotója alapján készült festmény került a bélyegre, s annak aljára arany betűkkel odakerült az aláírása is.

Vándorszínészek gyermekeként Bostonban született Edgar Poe néven. Szülei halála után a jómódú, Allan nevű házaspár nevelte, s bár nem fogadták örökbe, de a nevüket adták neki. Öt évig járatták iskolába Angliában. Az egyetemet már hazájában kezdte el, bár botrányai miatt onnan eltanácsolták. Aztán katona lett, majd újságíró. Ez volt az ő terepe: egyaránt jó volt riporternek, kritikusnak és szenzációk közlőjének. Néha egészen képtelen álriportokat írt. Fantasztikus történeteket vetett papírra és ő írta a világirodalom első krimijét. A grafológia története is számon tartja. Olvastam néhány „elemzését”, bizony az csak lehetőség, hogy kritizálhassa kortársait, mintsem az írás és jellem összevetése. Bár sokrétű és figyelemre méltó prózai munkássága is, mégis költészete a legjelentősebb alkotói életművéből. A nyelvi és érzelmi gazdagság, a változatos versformák, az elbeszélő képzelet sajátos élményt ad olvasóinak. Poe szellemének nyugtalansága és kísérletező hajlama nagyon is amerikai. Furcsa módon életében népszerűbb volt Európa nyugati felén, mint hazájában. Élete sem volt szürkébb, mint művei. Hétköznapjait az ital, a kártya és a nők töltötték ki. S ha hiteles az utolsó napjainak krónikája: azt is mámorban töltötte.
Ha végigpásztázzuk Edgar Allan Poe ismert aláírásait, viszonylag kevés akad közöttük, amelyen a betűkhöz nem kapcsol valamilyen díszes paráfot. De azért akad olyan is, amikor csak a betűket kanyarintja le. Így hitelességét nem kérdőjelezhetjük még. Még ha netán módosítottak is az eredetin a paráf elhagyásával, a betűk formálása kísérteties hasonlóságot mutat a költő kézírásával.
Ha megnézzük a vonal folytonosságát, itt csak a tollát csak az E és a P leírása után emeli fel. Ez azért is érdekes mert Poe sok aláírásában a E és P betűt kacskaringós vonallal köti össze, mégpedig úgy hogy az a vonal folyamatos, tehát az E-betűből halad a P-ig. Vagy ezt a két nagybetűt írta olyankor le előbb, és utána tette oda a többit, vagy az „dgar A” részt írta le és azután ezek köré tette a többit.
No de térjünk rá valóban a bélyegen lévő írásra. Az egészen érződik a szándék, hogy valamiféle kompozíció hozzon létre.
A szépen formált, de azért a lendületes írás betűi többnyire olvashatóak. A középső név rövidítésére az életrajz ad magyarázatot.
A g-betű feje nyitott, és nem olyan szép kerek, mint a d vagy az o betű oválja. Ez a jel, összevág mindazzal, hogy szexuális életét az élménykeresés jellemezte. S ha már az oválokra pillantottunk, nézzük meg jobban az „a” és az „o” betűket a névben. Az a betű oválja nyitott fent, amely mögött kíváncsiságot sejthetünk, s ez alapkövetelmény egy újságíró esetében. Ám azt is észrevehetjük, hogy e két betű kötővonala közel azonos magasságban van, s ettől a két betű jobban hasonlít egymásra, ez pedig a szakirodalom szerint a magánélet és szakma összefonódására utalhat. S bizony az újságíró aligha választhatja ketté privát és szakmai életét.
Szerző: Grafofil  2011.04.23. 09:04 Szólj hozzá!

Címkék: 2009 hitelesség aláírás írók költők paráf Amerikai Egyesült Államok Poe

süti beállítások módosítása