A viktoriánus korszak koszorús költője, talán ma is a legnépszerűbb verselő Angliában. Halálának századik évfordulóján, 1992-ben négy bélyeggel tisztelgett emléke előtt a brit posta. A mindegyik bélyegen egy-egy arcképe fekete-fehérben, körötte színesben valamely versét illusztráló festmény, alul pedig arany betűkkel ugyanaz az aláírása jelenik meg.

Tennyson egy tiszteletes fia volt. 1809-ben született negyedikként, a később 12 gyermekesre bővült családba. Apja klasszikus és modern nyelvekre tanította, ám amikor apját az anyagi és mentális problémák megváltoztatták, elhagyta otthonát s Cambridge ment tanulni, s egyik testvérével közösen megjelentette fiatalkori zsengéiket. felfigyelt rá Arthur Hallam, akivel később jó barátok lettek. 1833-ban Hallam meghalt, s Tennysont nagyon megrázta ez, mégis egyik legjelentősebb elégiáját ennek kapcsán írta, „In Memoriam A. H. H.” címmel. Küzdelmes évek jöttek, főleg anyagi nehézségekkel. Harmadik kötetével, 1850-ben lett népszerű és sikeres. Megnősült, házat vásárolt. Két fia született. 1859-ben már néhány nap alatt tízezer példányban kelt el kötete. A nagyszakállú költő, aki köpenyt és széles karimájú kalapot viselt 1884-ben lett nemes, azaz Lord. Még nyolcvanévesen is aktív volt, amikor 1892-ben hunyt el, a Westminster apátságban más neves költő mellé temették.
Sok műve kötődik az Arthur mondakörhöz. Ám a középkori legendáktól a természeti képekig gazdag témaválasztás jellemzi. A zeneiség is erőteljesen érvényesül verseiben. Drámaírással is próbálkozott nem nagy sikerrel.
 
A bélyegek közül a legnagyobb névértékűn, amelyen ifjúkori képe jelenik meg (s a Marianne című versének illusztrációja), látható a legjobban az aláírása.  Enyhén jobbra dőlt az írás, ahogyan az akkoriban szokás volt, csak az utolsó betű álló. A vezetéknév alapvonala enyhén lefelé tart.
A leginkább figyelemre méltóbb betű az „A”, mely önmagában hivatott kifejezni őt, személyes énjét. Egyetlen határozott mozdulat hozza létre az A-betű, mint kompozíciót. Szinte masni van az A betű első lábán, de maga a betű is masninak látható, a betű szélességét kétszerezős végvonal lefelé kanyarodik. Van ebben a betűben valamiféle öntetszelgés, ami nem is annyira kifelé irányul, hanem saját magát akarja meggyőzni nagyszerűségéről. Az A betű végvonala azonban valószínűleg a T-betű felső íve (kalapja) is egyben. Hiszen enélkül az elem nélkül a T csak egy határozott ponttal induló az „s” betűjéhez nagyon hasonló alakzat lenne. A T után lévő e-betű valamivel nagyobb, mint a többi kisbetű. A néven belüli a betűk úgy tágasak, hogy valójában nem a betűk „teste”, hanem a kötővonalaik „szélesednek”. Az s betű elszakad, különválik a többitől. Jól láthatók a n-betűkön, hogy azok első törzsvonala a magasabb. Ami határozottságra utal, éppen úgy, ahogyan a jelentős kezdőbetűk is.
Szerző: Grafofil  2011.04.20. 11:02 Szólj hozzá!

Címkék: 1992 aláírás költők Nagy-Britannia Tennyson Alfred

A halálát követő évben nemcsak teljes életműve jelent meg nyomtatásban, bélyegre is került a Nobel-díjas görög költő Odisszeasz Elitisz. Profilja mellé odakerült aláírása is. Ha neve mellé írt évszámokat is megnézzük, kikövetkeztethetjük, hogy idén ünnepelhetjük születésének 100. évfordulóját.

Elitisz (1911-1996) Krétán született Odisszeasz Alepudelisz néven. Családja Athénban költözött, ott végezte a középiskolát. Az egyetemet nem fejezte be, a családi szappankészítő-vállalkozásban dolgozott. 1935-ben jelennek meg első versei egy modernista lapban. 1940-ben már az olasz betolakodók ellen harcol. 1946-után az irodalomnak él. Bár a görögországi politikai csatározások az ő életébe is bele-beleszólnak. Éveket töltött Párizsban önkéntes száműzetésben. Hazájában számos felelős kulturális vezetői posztot tölt be (színház, rádió), s többször elismerték munkásságát.
Kezdetben játékos, felhőtlen költészete egyre komorodik, komolyodik. Legjelentősebb műve a „To axion eszti” (Méltó, 1959), mely lefedi a görög nép sorsát, történelmét, s a nagyszabású mű egyfajta modern evangéliummá lett. Theorakisz megzenésítette s ez ismertségéhez és népszerűségéhez is hozzájárult. Ebben is a modernizmus és a hagyomány fonódik össze, mint más műveiben is. S bár hatással voltak rá modern irányzatok mégsem lett ezek képviselője. Maga vallotta 1972-ben: „Soha nem voltam tanítványa a szürrealista iskolának. Találtam benne néhány olyan elemet, amelyek alkalmazkodtak a görög fényhez. Az európaiak és a nyugatiak a sötétben az éjszakában találnak misztikumot, mi görögök ezt a fényben találjuk meg, ami számunkra abszolút.”
Magyarul „A nappal születése” című kötetében, illetve gyűjteményes munkákban olvashatók versei. Közülük is kiemelhető „A bolond gránátalmafa” című kötet, mely címét Elitisz egyik verséről kapta, s a borítóján a költő kollázsa látható. Ugyanis nemcsak költő volt, hanem festett, illusztrációkat és kollázsokat is készített.
 
A bélyegen lévő aláírása sajnos alig kivehető, ám a világhálón rábukkantam egy nagyon hasonlóra, így javaslom, ezt vegyük jobban szemügyre. A betűk kötetlenek, csak a vezetéknévben érhető tetten némi szándék a betűk összekötésére. Észrevehető némi felfelé tartás a név második elemében. Ebben van a legérdekesebb betű, az E. A törzstől jobbra kerülő „talp” a alsó és a középső vonás összevonása, a tetejére pedig a felső vonás, mint egy kis kalapocska kerül. Érdemes rátekinteni az ő betűre is, mely egy cseppecskére hasonlít vagy egy bezárt tarisznyához.
Egyszerűnek, letisztultnak tűnik az írás, mégis érdemes megnézni mennyire hasonlítanak a névben lévő azonos betűk. Az Odisszeasz név közepén van két szigma, ami leginkább a 6-os számhoz hasonlít, egyik dülöngél, a másik pocakja erőteljesebb, méretükben is van bizony eltérés. Ugyancsak szigma van névelemek végén. Az említetthez nem kell, hogy hasonlítson, hiszen a görögök írásában a szóközben és a szóvégén másféle formában használják ezt a betűt. De azért nézzük meg a két szóvégi vagy név-végi szigmát. Ha nem tudnánk, hogy az ugyanazt a hangot jelöli, nem merülne fel bennünk. Az egyik befele a másik már kifele fordul. És azonos betűk ám a nevek harmadik betűi, mindkettő ipszilon (aminek kisbetűs változata a görögben a magyar v-hez hasonlít) csak a második névben ékezet is van rajta. Az egyik szögben, a másik lágyabb ívben vált irányt.
Szerző: Grafofil  2011.04.17. 09:13 1 komment

Címkék: aláírás 1997 költők Görögország Nobel-díj Odisszeasz Elitisz Elitisz Odisszeasz

A 2005-ös Schiller-év a neves német alkotó halálának 200. évfordulóját ünnepelte. Csodaszép, teljes névaláírás került a kevés elemből álló bélyegre. A háttérben Schiller műveinek korai kiadásai sorakoznak, s a barnás könyv-gerinceken kevésbé látszik a piros színű aláírás, ám még így is figyelemre méltó.

Friedrich Schiller (1759-1805) német költő, drámaíró, filozófus és történész eredeti szakmáját gyakorló katonaorvos volt amikor néhány drámával és számtalan költeménnyel a tarsolyában az irodalmat választotta. Ekkor már az ifjúság körében népszerű a szerelmes versei révén. Hamarosan – 1794 körül – Goethe lett pártfogója majd barátja. Tanított, alkotott, s szerelmi házasságban teljesedett ki élete, mely 46 évesen hirtelen véget ért. A sok munkát, s néhány egészségre káros szokást említenek az okok között.
Ám az kétségtelen, hogy tartalmas életművet hagyott hátra. A drámairodalom egyik jelentősebb alkotója lett, és költőként is említésre méltó. Saját magát szentimentálisnak tartotta (a szót is ő alkotta). Nemes eszmények, s a klasszikus harmónia keresése lengi be költeményeit. A legismertebbet, az Óda az örömhöz címűt, melyet 1785-ben vetett papírra, Beethoven a IX. szimfóniájának zárótételéhez használta fel. Ez Örömódaként lent népszerű, manapság az Európai Unió himnuszaként ismert.
Bár a bélyegen lévő aláírást a könyvektől kevésbé látjuk, az alattuk lévő fehér sáv segít az alapvonal követésében. S könnyedén megállapíthatjuk, hogy az írás felfelé tart. Olyannyira, hogy a családnév alsózónás eleme már nem is nyúlik le a fehér sávba, míg a keresztnévé ott vannak jól láthatóan.
Gondos, jól olvasható, tetszetősen megformált, de mégsem cirkalmas írás ez. A számunkra idegen betűalakítások (d, S, h) az akkor használatos német betűformáknak tudhatók be. S azt se feledjük, hogy az írás értéke is egészen más volt akkoriban, mint a mi korunkban. Ez az írás nem a merev vagy túldíszített, netán a túlzottan spontán és egyedi, inkább e kettő kategória közé kerülne, a célszerűen elegáns jelzőt illesztve hozzá.
A gondosság megjelenik az ékezetekben. Hármat is láthatunk. Az egyik a családnév i-jének pontja éppen a könyvek gerincének sötét közé esik, de ott van. Ám az is, mint a keresztnévben látható másik kettő, éppolyan gondosan a betű vonalába helyezett.
A hurkok szépek, nem túlzottan teltek. Ha mereven szabályos lenne az írás, a kettőzött l-betűk a családnévben jobban hasonlítanának egymásra (látható a második alacsonyabb lett, mint az első).
A végvonalakról is szót kell ejteni, hiszen azok mindig visszatérnek lefelé vagy felfelé kanyarodva a „saját” térfélre, a már leírt betűk közelébe, s nem az üres rész, a „külvilág” felé.
Szerző: Grafofil  2011.04.14. 10:52 Szólj hozzá!

Címkék: 2005 aláírás írók költők filozófusok Németország Schiller

1964 óta, József Attilát születésnapján ünnepeljük a Költészet Napját. Az 1905. április 11-én született költő születésének századik évfordulójára megjelent bélyegre nemcsak szülőháza, az írógép előtt ülő alakja, hanem egyik versének kéziratos részlete és aláírása is felkerült.

Életrajzát vagy annak fontosabb momentumait jól ismerjük.  Tehetséges és termékeny költőnket bármilyen élmények, nehézségek is érték azok lírai feldolgozásával csak gazdagodtunk. Nem nőhetünk fel sorai, szavai nélkül…
Az emlékbélyegre ezek a sorai kerültek.
„A semmi ágán ül szívem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szelíden
s nézik, nézik a csillagok.”
 
Reménytelenül című versének utolsó négy sora, s a kéziraton lévő aláírása került fel erre a bélyegre. Az 1933-ban készült eredeti kézirathoz képest az aláírás kis áthelyezésével. Az itt lévő (fekete-fehér) minta egy másik dokumentumról való, a 2005-ben kiadott emlékérme lapjára is ugyanezek a sorok kerültek fel. Ez már jobban hasonlít a kéziratra, csak annyiban változott, hogy az eredetiben kissé ereszkedőek a sorokat, nyílván egy kis megdöntéssel közelítették az egyeneshez. S lám-lám a bélyegképen a megdöntéssel már-már emelkedőnek hatnak ezek a sorok.
Nézzük a többi jellemzőt, ez utóbbi minta alapján.
A szöveg betűinél az aláírt név betűi valamivel nagyobbak, ami kellő önbizalomról tanúskodik.
Az aláírás kezdőbetűi közül csak az első emelkedik ki, a J-betű, ám ennek formája inkább egy „féllábú” A-betűre emlékeztet. Ez azért érdekes éppen a bal oldali „lába” van meg s a jobb oldali csonka. S ez az oldalt éppen az apai oldalnak tekintjük. Ha megnézzük a nevében lévő A betűt, az meg inkább a görög alfához hasonlít, s inkább  hátranyúlik, balra az anyai oldalra. Érdemes még az i-pontjával összenövő következő betűt megnézni. S még az utolsó a betű erőteljes végvonalát is, mely azt a fajta dacos, odamondós hozzáállást mutatja, ami oly jellemző volt a költőre.
A négysoros szöveg jól tagolt bár néhol megnövekedtek a szóközök. Az ékezetek pontosak. A betűk aprók, de nem kínos gondossággal kiírtak, ám olvashatóak: mindez a közlés letisztultságát, világosságát jelzik.  Az enyhén hullámos sorok és a kissé dülöngélő betűk mutatják az érzékenységet. S bár érzelmileg „megérinthető” mégis van benne belső egység tartás. Érdemes megnézni a kétszer egymás mellé került „nézik, nézik” szavak nagyfokú hasonlóságát. Az írás nem merev, van benne valamiféle „folyékonyság” is, amit a hosszabb kötővonalak miatt is érezhetünk.
Néhány apró részlet a g-betűk szárának bekötése mind az alapvonal alá kerül. Érdekes az a kereszthez hasonlító t-betű, mely a „hangtalan” szó g-jének szára fölött áll. Az első és a harmadik sor végén lévő hasonló betűk az m és n megformálása abban is hasonlít, hogy a törzsvonaluk kisebb lesz és el is emelkedik az alapvonaltól, ahogy halad jobbra a leírásában. Leginkább az utolsó sor végén látható megnövekedett k-betűn látszik, hogy nyomtatott formában készült, s ha megnézzük a többi is hasonló.
Szerző: Grafofil  2011.04.11. 11:11 Szólj hozzá!

Címkék: vers 2005 aláírás költők autográf József Attila Magyarország

Ez a bélyeg már ötvenéves, Tagore születésének 100. évfordulójára adták ki. Idén májusban tehát már a 150. évfordulóját ünnepelhetjük a bengáli anyanyelvű világhíres alkotó születésének. A bélyegen profilja jelenik meg, a régi képekre jellemző szépia-színnel. Erre nyomtatták kékkel a fontos adatokat, s a bélyeg oldalára felkerült a neve saját kézírásával.

Rabindranath Tagore (1861-1941) gazdag és művelt indiai családba született. Nála 21 évvel idősebb bátya már akkor neves költő, irodalomtudós, zenében, festészetben és a tudományokban is járatos volt. Volt hát honnan mintát kapnia. Ifjúkori angliai tanulmányaiból hazatérve hazájába, a birtokán kezdett gazdálkodni. Iskolát is alapított és amint költőként növekedett a népszerűsége, a művei kiadásából élt. Több mint 50 kötetét adták ki. Alkotásainak egy részét maga fordította angolra, s ezáltal is nőt ismertsége. 1913-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Sokfelé utazgatott Európában, így Magyarországon is töltött néhány hetet.
Elsősorban költőként ismerjük, de írt regényeket és meséket is. S a művészetnek másik ágát is művelt, amely oly közel áll a költészethez. Több hangszeren megtanult zenélni és dalokat is írt. Ő írta és zenésítette meg az indiai himnuszt.
A politikától egész életében igyekezett távol tartani magát, de ismertsége és tekintélye révén ez lehetetlen volt. 80 évesen hunyt el Calcuttában, abban a házban, ahol született.
Az írás inkább keskeny, azaz felfelé és nem horizontálisan vagy „oldalra” terjeszkedik. Ez a szellemi törekvéseket jelzi. A gondos megformálás mellett megmaradt az írás spontaneitása is, erről az „i” betű lendületes, vonallá váló ékezete árulkodik, no meg „e” betű végvonala is. A betűk erősen kötöttek, a néven belül csupán a n-a, és az r-e nem kapcsolódik egymáshoz, valamint a nagy kezdőbetűk sem az utánuk következőkhöz. A szorosan álló betűk között van néhány elnyújtottabb kötővonal. Olyan mintha valamiféle tagolás lenne a célja a „dra”-résztől így távolobbra kerül az előtte is utána lévő betűk csoportja. A betűformákról (R, T, d, r) azért nem szólok, külön mert nem tudom milyen minta szerint tanulhatott írni. Azért érdemes megnézni a g-betűt, amelyből szinte 8-assá válik. olyan emberek írják így a g-betűiket, akik test örömeit lelkiséggel is meg tudják tölteni, tudnak jóízűen enni, szeretkezni, élvezni a napsütést, a természet szépségeiben feloldódni.
Szerző: Grafofil  2011.04.08. 08:51 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás 1961 költők muzsikusok India Nobel-díj Tagore

Születésének 100. évfordulójára megjelent bélyeg hátterében a tenger, balján maga Pablo Neruda, a bélyeg jobb felén egy jelkép, az a halas asztrolábium, amely házának udvarán ma is áll, és az aláírása osztozik.

Akit Pablo Nerudaként (1904-1973) ismer a világ Ricardo Reyes Neftalí Basoalto néven született Chilében. A koraérett fiú 12 évesen ismerte meg Gabriela Mistralt, aki bátorította őt az alkotásra. 13 évesen már megjelent első verse. Családja nem nézte jó szemmel költészet iránti vonzalmát, s amikor eladja mindenét, hogy első kötetét megjelentesse, író álnevet vett fel, a cseh költő Jan Neruda tiszteletére. Irodalmi tevékenysége mellett tanított is, s később hazája diplomáciai képviseletében több országban is dolgozott. Nagy hatással volt rá Frederico García Lorca költészete és a spanyol polgárháború. A baloldali értékek mellett állva politikai tevékenységét hazájában és világban is, hol illegalitásban, hol vezetői pozícióban folytatta. Amikor az irodalmi Nobel-díjat 1971-ben kapta, akkor éppen Franciaországban volt nagykövet. Regényes élete, mely szerelmekkel, sikerekkel, utazásokkal és politikai küzdelmekkel színesedett, 1973-ban ért véget. Chile fővárosában ma van egy városrész, melyben minden utca valamely versének címéről kapta a nevét.
Pablo Neruda aláírásában a legérdekesebb és egyben legkönnyebben észrevehető jelenség a zónahatárok figyelmen kívül hagyása, azaz a kétzónás és az egyzónás betűi majdnem ugyanolyan magasak. Csupán a névelemek (szavak) végén áll helyre újra az ideális arány: jól látható az l-o és a d-a betűket nézve. Ami viszont igen nagyra sikeredett az a Pablo a-betűje. Az írásnak nincs merev belső szabályozása, hiszen az azonos elemek (pl. a b-l hurkai) hasonlóak, de nem szigorúan másai egymásnak. Érdemes megnézni az oválok zártságát (főleg a keresztnévben), inkább zártak, mégis van fent egy kis hézag. Az írás kötött, csupán a kezdőbetűk nem kapcsolódnak a következőhöz. A betűk maguk keskenyek, a kötővonalakban már van némi tágasság-érzet, így nem tűnik olyan szűkösnek az írás. Az írott vonalakban van valamiféle „testesség”, ösztönösség. Így az egészet egyszerűség, spontaneitás és afféle gyermeki naivitás jellemzi. Amit az egyszerű és olvasható betűformák is alátámasztanak.
Szerző: Grafofil  2011.04.05. 09:28 Szólj hozzá!

Címkék: 2004 aláírás költők Nobel-díj Chile Neruda Pablo

A spanyolnyelvű költészet egyik kiemelkedő és elismert alakja a chilei költőnő: Gabriela Mistral. A születésének 100. évfordulójára megjelent spanyol bélyeg bár nem a legszebb, amit valaha is láttam, hiszen az elemek zavaró összevisszaságban vannak rajta, de legalább terjedelmes írásmintát találunk rajta.

Gabriela Mistral (1889-1957) az Andok egyik aprócska falujában született Lucila Godoy Alcayaga néven. Írói nevét két példaképe, a francia Frédéric Mistral és az olasz Gabriele d’Annunzio, nevéből hozta létre. Érzelemgazdag költészetének fő témái a szerelem, az anyai szeretet, az együttérzés és a remény. 16 évesen kezdett tanítóként dolgozni, nem sokkal később már megjelentek első versei is. 1922-ben második kötetét már nemzetközi elismerés kísérte. Ettől az évtől nagyrészt külföldön élt, egyetemeken tanított, társadalmi és kulturális cikkeket írt. 1933-tól diplomáciai szolgálatot teljesített, Chilét képviselte több országban is: Spanyolországban, Portugáliában, a II. világháború idején Brazíliában, majd az Egyesült Államokban.1945-ben elsőként a dél-amerikaiak közül Nobel-díjat kapott munkásságáért, „lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért”.
 
A bélyegen kék színnel megjelenő 16 sornyi írás az arc kontúrjai elé kerül. Átlátszóságával arra utalhat, hogy művein keresztül jelenik meg egyénisége. Az írás alján megjelenő toll hegyénél valószínűleg az aláírása, vagy annak kezdete lehet, hiszen a Gabriela szót vélhetjük ott.
Az írás lendületes és tágas. Határozottsága mellett mégis fonalas jellegű. De az bizonyos, hogy gyors. Éppen ezt a gyorsaságot igyekszik ellensúlyozni azokkal a kitámasztást szolgáló szögesedésekkel, amit több helyen is láthatunk. Kötött az írás, bár megesik az is hogy a lendülettől akár egy betű is „kötetlenné” válik, azaz a betű elemei sem kapcsolódban össze. (Az arcképet alapul véve, az orr magasságában látható H betű ilyen.)
Érdemes megnézni a sorvégeket, melyeknél a betűk sűrűsödnek és kissé lefelé is hajlanak, hogy kiférjenek még a sorba. A jobb margójára sem lehetne ráfogni, hogy egyenletes.
Olyan ember írása ez, akit belső tűz és elhivatottság éltet, a korlátokat (kereteket) nem gátló tényezőnek tekinti, hanem az élet-játék részének.
Szerző: Grafofil  2011.04.02. 09:05 Szólj hozzá!

Címkék: 1989 nők költők autográf Spanyolország Nobel-díj Mistral Gabriela

Március hónapot, a Nőnap kapcsán, a nőknek szenteltük. Az április, szintén egy ünnep révén, legyen a költészet és a költők hava. Visszamenőleg a korábbi bejegyzések költőit is a „költők” címszó alá csoportosítom. S hogy ne legyen olyan éles a váltás, egy költőnő bélyege kerül a hónap első bejegyzésébe.

Szerző: Grafofil  2011.04.01. 14:00 Szólj hozzá!

Címkék: költők

Éppen ma négy éve jelent meg az a négy gibraltári bélyeg, mely az akkor egy évtizede elhunyt Diana hercegnő emlékére készült. A fekete-fehér bélyegek mindegyikén más-más fotón jelenik meg Diana arca, ezek mellett rózsaszínnel az aláírása. Ez a szín, mely a tiszta szereteté, köszön vissza egyes szettek és sorok keretén a szív formában is, arra utalva, hogy a Diana a „szívek királynője” marad sokak emlékezetében.

A bélyegekből számos variációban sorok és szetteket adtak ki, de valójában négyféle bélyegről van szó, ezeken ugyanaz az aláírás szerepel. Motívumai még a 10-es szám, szívek és egy koronás D-betű.
 
Diana Spencer (1961-1997) bár vérségi kapcsolatban állt a királyi családdal, mégis inkább hétköznapi lány volt. Ám amikor húszévesen házasságot kötött a brit trón várományosával élete mesés fordulatot vett. Bár kétszeres anya lett, a házasságát mégsem kísérte a boldogság. Hosszú évek kirakatházassága után hivatalosan is elvált férjétől, egy évvel később 36 évesen balesetben hunyt el. Az egész világ gyászolta őt. A századvég ikonikus alakjává vált, s népszerűségében nemcsak pozíciójának, hanem személyiségének is része volt. Idén még csak 50 éves lenne...
 
A bélyegen lévő aláírásának paráfja (aláhúzása) a tervező szándéka szerint könnyedén „ül” az amúgy elég harsány Gibraltár feliraton. A paráf távol van az aláírástól, s széltében mind a kezdő mind az utolsó betűn túlér. Az írás jól kiírt, betűformák egyszerűek és zártak. (A D-ben és az utolsó a-ban is van a betűn belül vonal.) Az írás kötött, csupán az ékezetes betűnél emeli fel a tollát. Külön tanulmányt érdemelne, hogy az i ékezete milyen messzire is került az elvárható helyétől, s éppen az „n” első törzsvonalára, ami szintén az „én” területe.  S az hogy ez kicsit magasabb és, mint a második, s még egy hurok is gazdagítja, jelzi, hogy egyre inkább képes volt kiállni magáért.
Szerző: Grafofil  2011.03.30. 14:01 Szólj hozzá!

Címkék: nők 2007 aláírás paráf Gibraltár Diana walesi hercegnő

1964 szeptemberének első napján három bélyeget jelentetett meg az NDK postája. Mindegyik alján ez a felirat: Für den frieden der Welt (A világbékéért). Mindegyik bélyegen egy személy és aláírása látható. A három személy, akik a bélyegekre kerültek mindannyian Nobel-díjasok. S közöttük az első béke Nobel-díjas nő: Bertha von Suttner.

Bertha von Suttner (1843-1914) Prágában született osztrák arisztokrata (grófi) családban . Ifjúkorában zenét és nyelveket tanult, sokat olvasott és élvezte az utazásokkal tarkított aktív társasági életet. Majd állást vállalt, ahol találkozott leendő férjével, ám a családi ellenkezés miatt nem házasodtak össze. Ezután rövid ideig (1876-ban) Párizsban Alfred Nobel titkára-gazdasszonya volt. Majd titokban hozzáment az író és mérnök Arthur von Suttnerhez, így lett bárónő. Bár 9 év kellett, amíg a család visszafogadta őket, s visszatértek Ausztriába. Ekkor már férjével együtt aktív részese volt a békemozgalmaknak. Pacifista folyóiratot alapított, több regényt is írt, köztük a legismertebbet a „Le a fegyvert!”. Számos béke szervezet létrehozásában volt jelentős szerepe.1902-ben megözvegyült, de folytatta az írást. 1905-ben tevékenységét Nobel-békedíjjal ismerték el. Érdekesség, hogy a díj létrejöttében nagy szerepe volt. Hiszen Nobel haláláig (1896) levelezett vele, beszámolt tevékenységéről, s nyilvánvaló ebből, hogy a díjalapítót ez ihlette meg. Még idősen és betegen is részt vett a béke-rendezvényeken. Az első világháború kitörését már nem érte meg.
Aláírásában csak a vezetéknevét írja ki teljes egészében, a többi elemet (B.v) csak rövidíti. Ez a klasszikus grafológia értelmezése szerint azt jelenti, hogy a munkájára fordítja a figyelmet, nem saját személyére. S ez az ő esetében is nagyon igaz. Az írás jó ritmusú, lendületes és határozott (mégsem merev!), a betűk dőltek. A határozott elképzelésekről és a tetterőről árulkodik a magas t-áthúzás és a lendületes paráf is. Érdemes megnézni milyen pontosan a név első betűjénél kanyarodik vissza a nevet aláhúzó vonal. Ez a fajta kontrolláltság (tudni, hogy meddig mehet el) az igazán jó diplomaták erényei közé tartozik.
Szerző: Grafofil  2011.03.27. 09:44 Szólj hozzá!

Címkék: nők aláírás írók 1964 paráf Németország Nobel-díj NDK Suttner Bertha von

Születésének 100. évfordulójára kiadott bélyeg középpontjában a századelő jellegzetes viseleteiben jelenik meg a karizmatikus észt költőnő. A háttérben kézírás sorai láthatóak fentről lefelé egyre inkább kivehetően.

Betti Alver (1906-1989) sokgyerekes családban nőt fel, egyetemi évei után, 1927-től hivatásos íróként működött. Prózaíróként indult majd 1931-től versekkel jelentkezett, idővel a költészet elkötelezettje lett. A leginkább figyelemre méltónak tartják az észt költők között. Élete második felében fordítóként is tevékenykedett. Puskin Anyeginjének fordítását különösen nagyra értékelik. Aktív társasági és irodalmi életet élt. Első férje, a költő Heiti Talvik házasságuk 10 évében elhunyt, néhány évvel később ismerkedik meg Mart Lepikkel, akivel idővel szintén házasságot kötött. 75 évesen a nemzet írója címet is kiérdemelte. Költészetét kifejezésmódjában egyszerűség és természetesség, tartalmában mélységes gazdagság jellemzi.
A kézírásról meg kell jegyeznünk, hogy feltételezhetően az ő kézírása. Miért lenne másé? Egyéb fellelhető írásaitól nem tér el annyira, hogy kételkedhetnénk benne. Ez az írás nem annyira erőteljes, mint a bélyegzőként megjelenő aláírása. Bár a bélyeg hátterébe került írásban is feltűnik néhány erőteljesebb t-áthúzás (pl. az utolsó sorban, balra lent az alak könyöke alatt). A kézzel írt vers betűi gondosan formáltak és egyszerűek. Az írás vonalai maguk „testesek”, földiesek. A írásban nagy szó- és sortávolságok utalnak az önállóságra. Érdemes megfigyelni az alaktól jobbra lévő sorvégeken, a szótól milyen távol kerül a vessző és a kérdőjel.
Szerző: Grafofil  2011.03.24. 09:54 Szólj hozzá!

Címkék: 2006 nők hitelesség aláírás költők autográf Észtország Alver Betti

Hogyan került a San Marino Köztársaság legkelendőbb bélyegére ez a két más-más területen híressé lett nő? Nos Gina Lollobrigida aláírása azért került a Teréz anyát ábrázoló kép aljára, mert a portrét a neves színésznő festette.

Gina Lollobrigida ifjúkorában a római képzőművészeti akadémián festészetet és szobrászatot tanult, s szépségének köszönhetően lett modell is, innen indult aztán filmszínészi karrierje. 1970-ben vonult vissza film világától s a fotózás lett új művészete.  1992-ben kiadott egy fotóalbumot, amelynek bevételét Teréz Anyának ajánlotta, annak a nőnek, aki kifejezi az evangélium üzenetét példaértékű erejével. Ennek előkészítése során Kalkuttában személyesen is találkozott neves modelljével. Ez a találkozás a színésznőről 2007-ben kiadott bélyegek egyikére került.
Teréz anya (1910-1997) Albániában az aromán nevű kisebbségi népcsoportba született. Római katolikus apáca lett, aki 18 évesen elhatározta, hogy missziós nővér lesz. 20 évvel később pápai engedéllyel elhagyhatta közösségét és független apácaként Kalkutta nyomornegyedeiben tevékenykedett. Majd 1950-ben megalapíthatta a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet, mely több otthont hozott létre betegek, árvák, kitaszítottak részére. 1965-től a rend más országokra is kiterjeszthette tevékenységét. Teréz anya áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta, 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 2003-ban boldoggá avatták.
 
Nézzük akkor Gina Lollobrigida aláírását. A vastag vonalak egyfajta érzelmi melegséget hordoznak. Ha nem is teljesen olvasható, azért kikövetkeztethető melyik betűhöz melyik grafikus elem illik. Az i betűin pontosak az ékezetek, sőt az utolsó i betű esetében a betűt valójában csak ékezet képvisel. A mellette lévő d-t is érdemes szemügyre venni, s az utolsó a betűre is vethetünk néhány pillantást, melynek kivitelezése nem túl eredeti, inkább kicsit modoros. Mindez azért jelzi, hogy valamiféle szerepelvárásnak meg akar felelni, ám többi betű megformálása alapján kijelenthetjük, hogy az életet teljessé, örömtelivé tudja tenni. Vezetéknevének kezdőbetűje akár szívre, akár vesére is emlékeztethet, a szervszimbolika mindkettőt a szeretettel, az emberi kapcsolatokkal hozza összefüggésbe. Tehát nem is állnak olyan távol egymástól festő és modellje.
Szerző: Grafofil  2011.03.21. 10:34 Szólj hozzá!

Címkék: nők 2007 1996 aláírás apáca színészek Nobel-díj Teréz anya San Marino köztársaság Lollobrigida Gina

1996-ban az európai bélyegkiadás fő témája a nők voltak, ehhez kapcsolódik a lettországi Zenta Maurina bélyeg. S ezért is bukkan fel több nő abban az évben nemcsak e földrész bélyegein. A leghíresebb lett írónő blúzán és sálján a lett zászló színei tűnnek elő, s a háttér egén kézírása is megjelenik.

1897-ben egy lett faluban született anyagi ágon német gyökerekkel. 5 éves korában gyermekbénulással tolószékbe került. Kitűnő tanuló volt, a filozófia doktora lett 1938-ban. Íróként, esszéistaként, filozófusként és fordítóként is számon tartják. 1946-ban Svédországban telepedett le férjével. Mindketten az uppsalai egyetemen tanítottak. Férje Konstantin Raudive, aki Jung tanítványa volt, parapszichológiával is foglalkozott, elsősorban az ún. EVP-t (elektronikus hang-jelenség) kutatta. 1966-ban telepedtek le Németországban Freiburg közelében, 80 évesen hunyt el, ott is temették el.
Az egyszerűsített betűk a kötöttség és kötetlenség együttes jelenléte, (feltehetően) kisbetűs írás nagy sorközökkel olyan embert jeleznek, aki az élet apró mozzanatait befelé mélyen éli meg, és elmélkedésre is hajlamos.
Szerző: Grafofil  2011.03.18. 15:04 Szólj hozzá!

Címkék: nők 1996 írók filozófusok autográf Lettország Európa-bélyeg: híres nők Maurina Zenta

Néhány napon belül emlékbélyeggé vált azon sor egyik tagja, amelyet a tavalyi évben a Nemzetközi Nőnap alkalmából adtak ki Finnországban. Hat nőt választottak a tudomány, a kultúra és a művészet területéről. Közülök Leena Palotie, a genetika professzora, 2010. március 11-én hunyt el, néhány nappal a bélyegek megjelenését követően. A bélyegképen fent a bal sarokban profiljának sziluettje jelenik meg, a központi motívum - a DNS kettős spirálja - mellé került aláírása is.

Leena Palotie (1952-2010) professzor tevékenységét szimbolizálja a DNS kettős spirálja, hiszen ő a humán genetikai kutatások egyik vezető szakembere volt a világban. Különösen a betegségek génjeire specializálódott. Része volt az artériás hipertónia, a skizofrénia, a laktóz intolerancia, az arthrosis és a sclerosis multiplex génjeinek azonosításában. Nemzetközi publikációkban gyakran használta lánykori családi nevét is: Peltonen. Számos elismerést kapott tudományos munkájáért, s 1994-ben az Év asszonya lett Finnországban. Népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy számos alkalommal használta a nyilvánosságot a kutatások megismertetésére, és hogy a fiatalokat a tudományos pályára ösztönözze.
Aláírását nézve nagyon gyakorlatias ember lehetett, hiszen még a kétzónás betűi is alig nőnek ki a középzónából. Ám ez annak is lehet a jele, hogy már nem szőtt nagyszabású terveket a jövőre nézve, hiszen betegségével (csontrák) már 2 éve küzdött. Itt-ott szögesedés is megjelenik a betűkben, amit szintén betudhatunk a küzdelem jeleinek.
Érdemes megfigyelni a kezdőbetűit. Míg valamivel díszesebbek, mint a többi betű, szinte „elfekszenek”, így nem kiemelkednek, hanem belesimulnak a középzónába.
Az emelkedőnek tűnő alapvonalra azért nem térnék ki, mert feltehetően a bélyegtervező helyezte el így az írást. A sor hat bélyegéből ötön így szerepelnek az aláírások.
Szerző: Grafofil  2011.03.15. 09:51 Szólj hozzá!

Címkék: nők aláírás 2010 Finnország Palotie Leena

Maria-Callas-stamp.jpg1997-ben több neves görög személyiség is bélyegre került, többjük is kézírással. Az egyetlen nő és az egyetlen, akinek arcképe mellett nem görög betűket láthatunk, mégis valószínűleg a leghíresebb közöttük: Maria Callas. A húsz évvel halála után megjelent bélyeg középpontjába a művésznő tekintete kerül.

A latin betűs írásra hamar magyarázatot lelünk, ha belelapozunk Maria Callas (1923-1977) életrajzába. Hiszen az USÁ-ban született, írni is ott tanulhatott. 1936-ban szülei válását követően tértek vissza a lányok anyjukkal Görögországba. Ekkor 13 éves, és anyja mindent elkövet, hogy a megfelelő képzést megkapja, hogy kibontakoztassa tehetségét. Bár a valódi gyermekkorát ezáltal elvesztette. A háborús mozgolódások ismét kiűzik hazájából. A 40-es évek végétől Amerika és Olaszország első sikereinek színhelye. Majd egy valódi sikertörténet veszi kezdetét. Callas hangjára oda kellett figyelni, lebilincselő előadásmódja magával ragadta közönségét. Nemcsak az operaszínpadok tündöklő csillaga lett, hanem a sajtó „rajongásának” célpontja is. Bár 1949-ben egy nála majd 30 évvel idősebb olasz férfi felesége lesz, aki egyben menedzsere is, élete szerelme mégis „földije” Aristotelész Onasszisz volt. Nehezen viselte, amikor a boldogságnak vége szakad, 1965-ben visszavonul a színpadtól, s évekkel később Párizsban hunyt el.
 
Maria-Callas-sign.jpgA Callas szeszélyességéről szóló legendák bizonyára nem alaptalanok, mégis azt mondanám az ő varázsa abban lehetett, hogy művészete által a léleknek olyan mélységeibe és magasságaiba jutott, amelyekre kevesen vagyunk felvértezve. S mivel ezáltal védtelenebb lett, többféle módon védte magát. Aláírásában a hatalmas árkáddal kezdődő M-betű a határozott elképzelésekről vall, ám a finom vonalú, kecses betűk belső gazdagságot jeleznek. Írása kötött, betűformái zártak, mégis elnyújtottak. Diplomáciai érzékről és a másokkal való ügyes bánásmódról a szó-végeken kisebbedő betűk és a szélesebb kötővonalak is tanúskodnak.
Szerző: Grafofil  2011.03.12. 08:24 Szólj hozzá!

Címkék: nők aláírás 1997 muzsikusok Görögország Callas Maria

Születésének 100. évfordulójára nemesen egyszerű bélyeget jelentetett meg Ausztrália. Profilja klasszikus időket idéző szoborként jelenik meg, a kép alsó részébe, kézzel írva, ez áll: Melba.

Helen Mitchell (1861-1931) Melbourne-ben született, férjezetten lett Helen Armstrong. 1887-ben Brüsszelben Gilda-ként Verdi Rigolettójában debütált, mint hivatásos énekesnő, szülővárosára utaló művésznévvel, Nellie Melba lett. Az első ausztrál volt, aki így nemzetközi elismertséget szerzett. Az első világháborút előtt a világ jelentős operaházaiban hallhatták. A leghíresebb szopránok egyike lett.  A Brit Birodalom Rendjének lovagja 1918-tól (viselhette a Dame nevet), később megkapta a legmagasabb fokozatot is. Az elsők között volt a nemzetközi művészek közül, akik rádióműsorokban vettek részt. 1904-26 között mintegy kétszáz hangfelvételt készített, így ma is csodálhatjuk háromoktávos hangját, tiszta hangszínét. 1926-ban visszatért szülőhazájába. S ő lett az első ausztrál, aki a Time magazin címlapjára került (1927). Elhíresült számtalan búcsúfellépésével is. Még nyelvi fordulat is lett belőle: „do a Melba”. Személyéhez fűződik, s az ő nevét őrzi még a Melba toast és az őszibarackos-tejszínes finomság a Melba desszert is. Ő az első ausztráliai nő, aki bélyeget kapott, s ez az a bélyeg.
Ha megnézzük Nellie Melba aláírásait a bélyegen lévő betűk eredetijéről is feltételezhetjük, hogy tőle származik, hiszen mind a jellegzetes kezdőbetű, mind az utolsó betű elhelyezése nagyon hasonló. Sőt más aláírásaiban is, és ebben is jól megfigyelhető, hogy bár írását nem jellemzi merev szabályosság, mégis azok a betűk, amelyeknek hasonlónak illik lennie, azok is (itt az „l” és a „b”-betűk). Ez egyfajta belső stabilitást jelez, még akkor is, ha engedi, hogy megérintsék a külső hatások. Érdemes megfigyelni, hogy a rövid kis aláhúzást (mely éppen az „lb” hasonló hurkai alá kerül) milyen mesterien komponálja bele az aláírásban. Hiszen a betűk alapvonalának egy kis domború ívet ad, ez a kis vonal pedig ebbe a középső „üres” részre kerül.
Szerző: Grafofil  2011.03.09. 09:19 Szólj hozzá!

Címkék: nők hitelesség aláírás 1961 muzsikusok paráf Ausztrália Melba Nellie

Születésének 100 évfordulójára megjelent bélyegen csak néhány szín és néhány motívum kap helyet. Felül egy macska sziluettje, alul az írónő képmása, alatta pedig aláírása: Colette.

Sidonie Gabrielle Colette (1873-1954) ártatlan falusi kislányként hozzáment egy sármos párizsi férfihoz. S bár bíztatta, hogy írjon, az érzékiséggel átszőtt történeteket saját nevén jelentette meg. Amikor férje kicsapongásait és hazugságait megelégelte elvált. Szakmai és egyéni önállóságának jele lehet, hogy leánykori családnevét használta írói névként. Még két férj és egy válás tartozik történetéhez. Újságírásból élt, és mulatókban is fellépett. Gigi című regényéből 1958-ban film készült, mely több Oscar-díjat is nyert, de ezt ő már nem érte meg. Ma művei a francia iskoláskönyvekben is szerepelnek, a szülőföld, a természet szépségének illusztrálásaként. Szerelmes történeteit a hölgyolvasók forgatják.
 
Colette aláírása egyszerű és olvasható, ez jelzi, hogy vállalja önmagát. A határozott vonalvezetés pedig arra utal, hogy ha kell, a sarkára tud állni. Olyan embert sugall, aki nem szereti túlbonyolítani a dolgokat, határozottan képviseli álláspontját, makacs, és ha elkezdett valamit, akkor is véghezviszi, ha belepusztul.
Van valami macskás az aláírásában is. A C-betű kényeskedőn hajlik, sőt terpeszkedik el, és láthatunk afféle „karmincákat” is (az utolsó három betűben). A betűk normál szélességűek csak az első és az utolsó betű szélesebb.
Valójában két részre bontható ez az aláírás: bal oldali része (a múlt, belső világ), az első három betű rajzos, játékos melegséggel és élettel teli. A név legmagasabb betűje (a csúcs) az „l”. Természetes kapcsolódás csak az o-l betűk között van, a többi betűje vagy távol van a mellette lévőtől, vagy ráíródik az előzőre (ell). S máris a jobb oldali részhez (jövő, külvilág) jutottunk. Ez a négy betűt átfogó t-áthúzás által meghatározott rész az „ette”. A t-áthúzás nemcsak erőteljes, hanem a végén meg is vastagszik. Ha letakarjuk az utolsó e betű "fejétől" balra eső részt és csak a név végére kerülő vonalakat nézzük meg, meglátjuk, hogyan viszonyul a külvilághoz: folyamatos készenlétben van, hogy a támadásokat távol tarthassa, semlegesíthesse.
S még valami. Javaslom, tekintsük a vastag áthúzóvonalat egy hatalmas kalapnak vagy tetőnek és olvassuk el, mi kerül alá! Az „elle” szó a franciában az E/3. személyű személyes névmás (ő) nőnemben. Értelmezhetjük úgy is, hogy az a nő, az én-ideál amit ki akarok hozni, amit meg akarok mutatni magamból. Hát ezt védi ez a vonal. Ám látnunk kell, hogy ezeknek a betűknek a magassága és természetessége (szögek és „ráírós” mesterkélt betűkapcsolás) nem éri el az első három betűjét. Tehát a múlt, melyet belső világában megőrzött mégiscsak szebb és életszerűbb volt számára.
Szerző: Grafofil  2011.03.06. 09:10 Szólj hozzá!

Címkék: nők aláírás 1973 írók Franciaország Colette

Peru öt bélyegből álló blokkon az ország zenéi életének képviselőit jelenítette meg. Az egyik bélyegen Eva Ayllón fényképe alján aláírása is megjelenik.

Maria Angelica Ayllón Urbina néven született 1956-ban, az Eva nevet anyai nagyanyjától vette fel, aki támogatta zenei karrierjében. Az énekes és szerző fiatal kora óta, már a 70-es évek óta jelen van a perui zenei életben. Több zenei irányban működött, fő stílusa a musica criolla, mely ötvözi az afrikai, a spanyol és az Andok tájainak zenéjét. Tüzes hangja és temperamentumos előadásmódja miatt gyakran „a perui Tina Turner”-ként emlegetik.
A bélyeg sarkában lévő aláírás betűinek legtöbbje nyomtatott jellegű, s a betűk külön állnak egymástól csupán a második betűt köti hozzá a nagy kezdőbetűhöz, a keresztnevében és a családnevében is. Az E betűje szépen formált és nőies, az A betű szinte azonosíthatatlan. Érdemes megfigyelni az egymás mellé kerülő két a-betűt, melyek közül az egyik – kicsi, a másik nagy. Valóban van közöttük méretbeli különbség, ám több a hasonlóság köztük. mindkettőnek nagyobb a baloldali szára, s jobboldali nem is fedezhetünk fel. A vezetéknév A-jában középen metszi egy vonal. A nevet kiemelő paráf egy erőteljes többszörös aláhúzás lesz, melynek súlypontja éppen a két A betű között-alatt cikázik.
Szerző: Grafofil  2011.03.03. 09:43 Szólj hozzá!

Címkék: 2004 nők aláírás muzsikusok paráf Peru Ayllón Eva

A februári bejegyzések mindegyikére olyan bélyegek kerültek, melyeken muzsikusok és kezük valamilyen nyoma (kotta, aláírás) találhatók. Most a téma zárásakor az ideillő előző bejegyzéseket a "muzsikusok" címke alá jelölöm.

Március hónap a nőké lesz itt. Olyan bélyegek közül válogatok, amelyeken női írások jelennek meg.

Szerző: Grafofil  2011.03.01. 09:44 Szólj hozzá!

Címkék: nők muzsikusok

Az ukrán bélyeg éppen a zeneszerző születésének 125. évfordulójának évében jelent meg. A bélyegen az arcképétől balra munkásságára utaló motívum valamint aláírása is látható.

Igor Sztravinszkij (1882-1971) az elmúlt század egyik legnagyobb hatású zeneszerzője volt. Az orosz népzenei ihletésű balettzenéivel kezdődött pályája. Igazi újító volt, a hagyományos formákat új tartalommal töltötte meg, a tradíciókra és modern hatásokra egyaránt fogékony volt. Nemcsak műveivel, hanem zongoristaként és karmesterként is nagy hírnévre tett szert.
A harmincas évek végén többszörös személyes veszteségek érték, s egészsége is meggyengült, a második világháború kitörése előtt költözött Amerikába, s jóval túl az 50. évén kezdett ott új életet. Hazájától nem szakadt el, amikor visszalátogatott örömmel fogadták az idős mestert.
 
Cirill-betűs aláírásában sok szögesedést láthatunk, és bár a vonalak erőteljesek, ám a betűk megformálása itt-ott megbicsaklik. A betűformák zártak, szűkösek. A betűk dőlése azonban nagyon egyenletes. Mindezen jellemzők együttesen olyan emberre utalnak, aki szigorú önmagával, és kemény munkához szoktatta magát, s az sem kizárt, hogy erejét meghaladóan tevékenykedik. Az is elképzelhető, hogy mély belső életét  ebben a formában képes feldolgozni (erre utalhatnak a kerek betűk - o, a és nála az "C" /sz-hang/ - belsejébe kerülő kis vonások is.)
Szerző: Grafofil  2011.02.28. 08:22 Szólj hozzá!

Címkék: 2007 aláírás zeneszerzők muzsikusok Ukrajna Sztravinszkij Igor

süti beállítások módosítása