Vándorszínészek gyermekeként Bostonban született Edgar Poe néven. Szülei halála után a jómódú, Allan nevű házaspár nevelte, s bár nem fogadták örökbe, de a nevüket adták neki. Öt évig járatták iskolába Angliában. Az egyetemet már hazájában kezdte el, bár botrányai miatt onnan eltanácsolták. Aztán katona lett, majd újságíró. Ez volt az ő terepe: egyaránt jó volt riporternek, kritikusnak és szenzációk közlőjének. Néha egészen képtelen álriportokat írt. Fantasztikus történeteket vetett papírra és ő írta a világirodalom első krimijét. A grafológia története is számon tartja. Olvastam néhány „elemzését”, bizony az csak lehetőség, hogy kritizálhassa kortársait, mintsem az írás és jellem összevetése. Bár sokrétű és figyelemre méltó prózai munkássága is, mégis költészete a legjelentősebb alkotói életművéből. A nyelvi és érzelmi gazdagság, a változatos versformák, az elbeszélő képzelet sajátos élményt ad olvasóinak. Poe szellemének nyugtalansága és kísérletező hajlama nagyon is amerikai. Furcsa módon életében népszerűbb volt Európa nyugati felén, mint hazájában. Élete sem volt szürkébb, mint művei. Hétköznapjait az ital, a kártya és a nők töltötték ki. S ha hiteles az utolsó napjainak krónikája: azt is mámorban töltötte.

Ha végigpásztázzuk Edgar Allan Poe ismert aláírásait, viszonylag kevés akad közöttük, amelyen a betűkhöz nem kapcsol valamilyen díszes paráfot. De azért akad olyan is, amikor csak a betűket kanyarintja le. Így hitelességét nem kérdőjelezhetjük még. Még ha netán módosítottak is az eredetin a paráf elhagyásával, a betűk formálása kísérteties hasonlóságot mutat a költő kézírásával.

Ha megnézzük a vonal folytonosságát, itt csak a tollát csak az E és a P leírása után emeli fel. Ez azért is érdekes mert Poe sok aláírásában a E és P betűt kacskaringós vonallal köti össze, mégpedig úgy hogy az a vonal folyamatos, tehát az E-betűből halad a P-ig. Vagy ezt a két nagybetűt írta olyankor le előbb, és utána tette oda a többit, vagy az „dgar A” részt írta le és azután ezek köré tette a többit.

No de térjünk rá valóban a bélyegen lévő írásra. Az egészen érződik a szándék, hogy valamiféle kompozíció hozzon létre.

A szépen formált, de azért a lendületes írás betűi többnyire olvashatóak. A középső név rövidítésére az életrajz ad magyarázatot.

A g-betű feje nyitott, és nem olyan szép kerek, mint a d vagy az o betű oválja. Ez a jel, összevág mindazzal, hogy szexuális életét az élménykeresés jellemezte. S ha már az oválokra pillantottunk, nézzük meg jobban az „a” és az „o” betűket a névben. Az a betű oválja nyitott fent, amely mögött kíváncsiságot sejthetünk, s ez alapkövetelmény egy újságíró esetében. Ám azt is észrevehetjük, hogy e két betű kötővonala közel azonos magasságban van, s ettől a két betű jobban hasonlít egymásra, ez pedig a szakirodalom szerint a magánélet és szakma összefonódására utalhat. S bizony az újságíró aligha választhatja ketté privát és szakmai életét.