Az írás lendületes és kötött. Ha olvasnánk az aláírást, hamar feltűnne, hogy a név két elemének csak az elején azonosíthatóak a betűk, minél hátrébb kerülnek annál elnagyoltabbak. A kisbetűknél karakteresebbek a nagy kezdőbetűk, ám ezek sem túlzott gondosságukkal vagy díszítettségükkel különböznek: az A ívelt kezdővonalával, az M pedig lenyúló (második) törzsvonalával lesz egyedi. Nemcsak a kezdőbetűk, hanem a névelemek utolsó vonásai is jeleznek valamit. Mindegyik végvonal inkább a tér bal felére tart, vissza, önmaga felé. Ez jelzi, hogy a megnyilatkozás és a védekezés egyfajta kettőssége jellemzi a közösséggel, másokkal való viszonyát. Olyan ember lehetett, aki jó érzékkel találja meg a lényegeset, aki „betalál” egy-egy szavával. Ahogyan franciásan mondanánk: frappáns. Az aláírás paráfja valójában egy határozott vonal, mellyel aláhúzza nevét. Az enyhén domború vonal tiszteletteljes távolságból kíséri az aláírás betűi. A vonal egyik vége „eltűnik” a rajzon.

No igen, a rajz! Nagy népszerűségnek örvend, mint elrettentő példa, a dohányzást igenlők körében. Számos bejegyzésben köszön vissza az interneten. Ugyanis Malraux egyik legismertebb fotója alapján készült, ahol éppen cigaretta lóg a szájában. S ennek hiányát a hitelesség sérelmének, illetve dohányzás ellenességnek vélik. Pedig Malraux-t ritkán lehetett úgy látni, hogy ne lógott volna cigaretta a szájából.  Ugyancsak szerette a macskákat, élete vége felé gyakran kanyarintott egy rajzott valamelyikről oda a levelei záró soraihoz. Ami még művein és munkásságán kívül érdekesség róla, hogy nagy valószínűséggel Tourette-szindrómás volt. Ennek utóhatása lehet erőteljes gesztikulációja a róla készült filmfelvételeken.

Az 1901-ben született írót itt-ott kalandornak minősítik, s valóban nem lenne eseménytelen az életéről szóló film. Számos háborúnak volt részese (indokínai, spanyol, francia polgárháború) majd a béke évtizedeiben De Gaulle megbízásából többszörös miniszteri posztot is betöltött. Majd csak az írásnak élt 75 éves koráig. Életművének legjelentősebb regénye az Ember sorsa, ismert a Remény és a Hódítók is. Figyelemre méltóak művészettörténeti, kultúra-filozófia írásai is. Ami a magánéletet illeti: három házasság, s több tragikus veszteség.