„A magas hegyekben, messze innen, élt egy kisfiú, olyan, mint te” – így kezdődik Schellen Ursli története. 1945-ben jelent meg az első kiadása, s az egyik legnépszerűbb svájci mesefigura lett. Ezen a 2007-es bélyegen egy fahídon kell éppen át. A bélyegen ott van a kép alkotójának aláírása is: Alois Carigiet. Ám említsük meg a mese szerzőjét is: Selina Chönz.

Alois Carigiet a svájci Alpokban élő sokgyermekes családba született 1902 augusztusában, és bár fél évszázadot másutt töltött, 1960-től újra szülőfalujában, Turnban élt 1985 augusztusában bekövetkezett haláláig.
Festői pályájának elején plakátokat is készített. Igazán ismert gyermekkönyv illusztrációi révén lett. Schellen Ursli történeti folytatódtak, és ezt követően még számos gyermekkönyv figuráit rajzolta meg. Ő volta az első illusztrátor 1966-ban, aki megkapta a Hans Christian Andersen díjat. S nemcsak hazájában, hanem a nagyvilágban is ismertté vált. Das Buch erschien erstmals 1945.
Az aláírás kiemelkedő kezdőbetűi általában azt jelzik „figyeljetek ide rám”. Érdekes a C-betű vonalát erősítő merőleges vonalka. S bár kezdőbetűi inkább nyomtatott jellegűek a többi betűje folyóírással készült, sőt erősen kötött írással, feleslegesen nem emeli fel a tollát. Álló és jobbra dőlő betűk keverednek. A legszembetűnőbb elem, a hatalmas t-áthúzás, mely szinte tetőt tart a többi betű fölé. De érdemes még megnézni az „A-a” betűit is, melyet a munka betűjének tart a grafológia. A kezdőbetűje és a családnevében lévő is az alapvonal alá kerül. Ezek amúgy a legszélesebb betűi, a többi inkább szűkös. Az ékezetei viszonylag pontos, ám az utolsó igencsak magasra került. Az aláírása alapján elmondhatjuk, hogy eléggé határozott ember volt – kifelé – belül azért megvoltak a maga vívódásai. Önmagát tevékenységével, művészetével azonosította. Szívesebben vette, ha alkotásai, mintha személye iránt érdeklődnek.
Szerző: Grafofil  2012.04.14. 09:08 Szólj hozzá!

Címkék: 2007 aláírás festők Svájc Carigiet Alois

Germanisztikai világkongresszust tartottak Göttingenben 1985-ben. S az alkalomra kibocsátott bélyegre az akkor 200 éve született Jacob Grimm és egy évvel fiatalabb fivére, Wilhelm került. Az irodalomtörténelem együtt „Grimm testvérek”-ként emlegeti őket. Először a mesék jutnak eszünkbe nevük hallatán, de ők kezdtek bele a nagy német szótár készítésébe is, erre utal az alakjuk mögé került írott szövegrész.

A Grimm testvérek német nyelvészek, irodalomtörténészek, tudósok és írók voltak. 1806-ban kezdték gyűjteni a népmeséket és 1812-ben – éppen idén kétszáz éve – adták közre első több mint 200 mesét tartalmazó gyűjteményüket. Ezek nem egyszerűen lejegyzett mesék voltak, hanem gondosan szerkesztett és megírt művek.
Wilhelm megnősült és gyermekei is születtek, Jacob agglegény maradt. Mindketten tudósemberek voltak, Wilhelm írt egy könyvet a rúnaírásról és hősmondákkal foglalkozott. Jacob inkább a nyelvészet és a régészet felé kötelezte el magát. Mindketten a göttingeni egyetem oktatói is könyvtárosai voltak 1830-37 között. Előbb Jacob jegyezte el magát a tudománnyal, majd 1852-ben Wilhelm is befejezte tanári pályáját. Ettől kezdve együtt szerkesztették fő művüket, melynek 1854-ben fejezték be az első kötetét. Wilhelm, aki a D betűhöz járult hozzá, 1859-ben halt meg. Négy évvel később Jacob, aki az A, B, C és E betűket még be tudta fejezni, éppen a Frucht (gyümölcs) szócikken dolgozott, amikor elhunyt.
Összesen négy kötettel végeztek. A két fivér által megkezdett nagyszabású vállalkozás, a nagy német szótár utolsó kötete csak egy évszázad múlva 1961-ben készült el.
Mivel a mintán látható szócikkek F betűsek, ezért valószínűsíthető, hogy itt Jacob kézírása van. Nyomtatott nagybetűvel szerepelnek itt a címszavak. A leírások, megjegyzések folyóírással. Ám ezeknél is alapkövetelmény az olvashatóság, ami meg is valósul, hiszen egészen jól kiböngészhetőek a német szavak. A szócikkek végén „Göthe” és „Claudius” nevek olvashatóak, feltehetően forrásmegjelölésként szolgáló részben.
Az betűformák egyszerűek nincsenek kezdővonalak és végvonalak sem túlzóak, az ékezetek pontosak, mindez az álló írásban a lényegre való koncentrálásra utal. Néhány jellegzetes d-betűszárat láthatunk a mintán. Itt-ott megbicsaklik a mozdulat, feltorlódnak a betűk és a sorok alapvonala sem egyenes. Ezek a jellemzők együtt akár hajszoltságra, akár fáradtságra is utalhatnak, s ez egy ilyen sziszifuszi munkánál, aligha meglepő.
Szerző: Grafofil  2012.04.11. 10:57 Szólj hozzá!

Címkék: 1985 autográf meseírók Németország nyelvészek Grimm Jacob Grimm Wilhelm

2009-ben éppen április 2-án, a meseírás napján adta ki a magyar posta azt a négy bélyegből álló kisívet, mellyel „A nagy mesemondó”-ra Benedek Elekre emlékezett. Születésének 150. évére időzített tetszetős összeállításban Benedek Elek arcképe és három meséjének illusztrációja kapott helyett:  a Kacor király; a Mese a három kismalacról továbbá A gyémántkrajcár. A személyes bélyegen megjelenik aláírása is.

Benedek Elek (1859-1929) már diákkorában népmeséket gyűjtött, majd bölcsészeti tanulmányait követően újságíró lett. Írói tehetségét több területen megmutatta, ám főként az ifjúság számára írt meseátdolgozásokat, verseket, színdarabokat, történelmi és irodalomtörténeti műveket. A gyermekirodalmat szívügyének tekintette, még képviselőként is felszólalt érte. Fontosnak tartotta, hogy magyar népmesék kerüljenek a gyermekek elé. 2005 óta a Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a a Népmese Napja.

A zöld alapon fekete betűk nem könnyen kivehetőek, némi módosítással próbáltam jobban láthatóvá tenni.
Itt a bélyegen a név alapvonala emelkedik, de az nem tudható, hogy az eredeti mintán is így van-e. Mivel a betűk többsége álló, lehetséges, hogy az eredeti „tájolásban” került a bélyegre. A két névelem viszonylag közel van egymáshoz. És az írás kötött, hiszen csak a kezdőbetű után emeli fel szóközben a tollát.
Az e betűk között kisebb és nagyobb fejűt is láthatunk. Van két k-betűje is, mégpedig mindkettő valamely elem végén. Ezek egymáshoz ugyan hasonlóak, de ha más környezetben lennének, az eredeti betűt aligha sejtenénk bennük. Az Elek név szóvége nagyobb, mint a vezetéknévé, s ugyanez igaz a kezdőbetűjére is. A kecsesen megformált E betű kimagaslik a többi közül. A vezetéknév B-betűje azonban inkább magába zárkózó, és nehezen azonosítható. A d betűjének formája is érdekel, nem képez benne kört, formailag leginkább egy hiányjelre emlékeztet.
Szerző: Grafofil  2012.04.08. 09:05 Szólj hozzá!

Címkék: 2009 aláírás írók meseírók Magyarország Benedek Elek

Andersen születésének 200. évfordulójára megjelent 1+3 dán bélyeg közül Andersennek, mint az írónak állít emléket az egyik. A háttérben Andersen 1855-ben megjelent önéletrajzának első oldala látható, melynek címe: Szép mese az életem. Az elé Andersen tolla és tintatartója került. A rajzolt kacsa pedig A rút kiskacsa című művére utal. Ez nem Andersen rajza, bár ő is szívesen rajzolgatott.

A háttérben lévő kézirat barnás tintával íródott. A viszonylag egyenletesen jobbra dőlő betűk még harmonikus írásképet is adhatnának, ám a tinta halványabb és sötétebb „foltjai” mégis vibrálóvá teszik.
Bár a sorok kellő távolságra vannak, akadnak mégis olyan alsó- és felsőszárak melyek nagyon közel kerülnek egymáshoz. Néhol javítások, hozzátoldások is találhatók a szövegben, ami az alkotási folyamatban nem olyan meglepő. Az hogy a legfelső sor teljesen áthúzza, na ilyet is láthattunk már más szerzői kéziratokon, azonban az érdekes, hogy ezek a vonalak balról jobbra tartanak, mintha bal kézzel csinálták volna.
Szerző: Grafofil  2012.04.05. 09:13 Szólj hozzá!

Címkék: 2005 írók autográf meseírók Dánia Andersen Hans Christian

Születésének 200. évfordulójára egy nagyobb négyzet-alakú bélyeg jelent meg Andersen arcképével és mellé három kisebb álló formátumú különböző tevékenységeire (művész, író, utazó) utaló is. Az ún. fő bélyegre – melynek máltai változatát már bemutattuk - a dánok a művész aláírását helyezték.

A bélyegen fejre állított helyezett aláírást bemutatjuk normális helyzetben is. Az Andersen által tanult írás ismerete nélkül, aligha tudhatjuk, mihez kellene hasonlítania a két önmagában álló nagybetűnek. De az családnév betűinek többsége felismerhető számunkra is. Minden névelem után ott a pont, még a nem rövidített után is. Ugyanúgy megtalálható az ékezetek is minden elemnél.
A felső- és az alsózóna hangsúlyosabb az írásban, a középzóna, azaz a valóság nem ennyire erőteljes, ami nem is meglepő – sem élettörténetét, sem műveit ismerve.
A név közepén az A és a d betűk hurkai bájosan borulnak egymás felé.
Szerző: Grafofil  2012.04.02. 08:54 Szólj hozzá!

Címkék: 2005 aláírás írók meseírók Dánia Andersen Hans Christian

Ezt a hónapot a meseíróknak és gyerekkönyvek szerzőinek, no meg azoknak a bélyegeknek szenteljük, amelyen kézírásuk is szerepel. Mégpedig azért, mert 1967 óta a meseírás napját tartják világszerte Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján, azaz április 2-án. Holnap vele kezdünk!

Szerző: Grafofil  2012.04.01. 10:49 Szólj hozzá!

Címkék: meseírók

Lehár Ferenc születésének 100. évfordulójáról a magyar bélyegkiadás is megemlékezett 1970-ben. Portréja mellett a színház és a zene szimbólumai is megjelennek, no meg az aláírása is ott látható.

Apja katonazenész volt és németül beszélt, anyja magyarul, alig érthették egymást. Ám egy évvel házasságkötésük után már megszületett Ferenc fiúk, Komáromban 1870-ben. Bár amikor Prágában tanult Dvorák javasolta hogy inkább zeneszerző legyen. Lehár a zenei pályafutását színházi hegedűsként kezdte. Már elmúlt harminc, amikor 1902-ben bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, mely világsiker lett. Innentől a librettók, komponálás és bemutatók között zajlott az élete. A siker és az elismerés is kísérte. A Bécsben töltötte évek után 1910-ben letelepedett Bad Ischl-ben. 1925-ben már filmre vitték egyik operettjét. Az operettek mellett a 20-as években kezdett igényes daljátékokat írni. 1934-ben volt az utolsó bemutatója, akkor már elmúlt hatvan éves. A háborús éveket ugyan másutt töltötte, de betegen ismét visszatért az osztrák fürdővárosban álló villájába. 1948. október közepén ott megválasztották Bad Ischl díszpolgárává. A hónap végén pedig temették. Saját szerzeménye csendült fel sírjánál – kérésére – a Volga dal.
Azért különösen érdekes a kotta alá helyezett aláírás, mert így könnyebben felfedezhetjük benne a zenei jelekhez hasonló formákat. A név középső részén „ehár” részben alig van látványosság, nem úgy a kezdő és a záró-formában, ezek már szinte nem is betűk. Az aláírás végén „zászlós” kottafej ismerhető fel, azt pedig egy megvastagodott lefelé az alsó zónába cikázó vonal egészíti ki, mindez hivatott nevéből a Ferenc részt. A kezdőbetű lendületes csigavonal hasonlít a felette lévő kotta violinkulcsához, bár nekem a felső része inkább a hegedű-csigáját juttatja eszembe. Ennek alsó „szára”, azaz az alján képződő hurok egy része az alsó zónába kerül.
Szerző: Grafofil  2012.02.28. 14:16 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás 1970 zeneszerzők Magyarország Lehár Ferenc

1996 júniusában jelent meg a zsidó muzsikosokat és műveiket bemutató izraeli bélyegsorozat utolsó tagja. Erre Félix Mendelssohn portréja került. Oldalt a neve az angol nyelvű országokban ismert formában szerepel. Ám a bélyeg-ív szélen látható aláírásában Felix Mendelssohn-Bartholdy formában látható. A bélyeg jobb oldalán Illés próféta, s a zeneszerző Éliás című bibliai témájú oratóriumához kapcsolódik.

Zsidó nemesi családban született Hamburgban 1809-ben. A szülők szakítottak a zsidó hagyományokkal, a gyerekeket 1816-ban keresztelték meg. Szalonjukban a szellemi élet nagyságai fordultak meg. Félix anyjától tanult zongorázni és 9 évesen már nyilvános koncertet adott. 12 évesen zenét szerzett. Még tizenéves, amikor a Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának nyitányát komponálta.
Európai körútja után Lipcsében lelt otthonra, ahol a Gewandhaus zenekarát vezette, majd 1843-ban az ő kezdeményezésére alakult meg a helyi konzervatórium. Nagy szerepe volt Bach újra-felfedezésében is.
28 évesen egy francia lelkész lányát veszi feleségül és öt gyermekük születik. S bár saját családja szépen gyarapszik, a szülei és húga elvesztése egyre búskomorabbá tette, s mindössze 38 évesen, agyvérzésben elhunyt.
Ahogyan az általa újra felfedezett Bach-ot halála után őt is feledni kezdték, s ehhez hozzájárult az erősödő antiszemitizmus. A múlt század közepén ünnepelhették születésének 150. évfordulóját, s ekkor újra felfigyeltek művészetére.
Két oratóriumot írt bibliai szövegek nyomán azÉliást és a Paulust.

A Mendelssohn Bartholdy teljes és hivatalos családneve. A második tagját még az apja kikeresztelkedése után vette fel, hogy a család nem keresztény ágától megkülönböztesse magát. Ám Félix fia állítólag nem volt túlzottan oda ezért a Bartholdy plusz névért. S az hogy ez a legkevésbé olvasható, ezt alátámasztani látszik. És mintha még a kezdőbetűjét is áthúzná, nem kiemeli trükkös kiegészítésekkel mint a többi elem kezdőbetűjét. Bár a díszes és bonyolult paráf a névnek ebből a részéből nő ki. A paráf bár odaér a hagyományos családi név alá is, teltebb része mégis a név utolsó eleme alá kerül. A Mendelssohn név d-jét egészen a kezdőbetűig kanyarintja és egészen pontosan illeszti a betű törzséhez. Bármennyire is igyekszik szépen írni, azért a felső hurkok alacsonyabbak, magasabbak. Érdekes elem a sso-betűk csoportja mely szinte díszítőmotívumnak hat. A keresztnevében az igencsak magas kezdőbetűn is van egy kis kanyarulat, mely akár zenei jelzéshez is hasonlítható. Ezzel a betűvel mintha azt mondaná: „én vagyok most a családban a zászlóvivő!”, én vagyok az, aki a szellemiségével figyelemre méltó teljesítményt nyújt.

Szerző: Grafofil  2012.02.25. 11:18 Szólj hozzá!

Címkék: 1996 aláírás zeneszerzők paráf Izrael Mendelssohn Félix

A zsidó muzsikosokat felsorakoztató bélyeg-sorozat 1996-ban folytatódott, a tavaszi kiadású bélyeget Mahler portréja díszíti. Jobb oldalon megjelenő ősi fény, az ún. Feltámadás szimfóniájához társul (No. 2. c-moll), annak is negyedik tételéhez társul. A bélyeg-ív-szélén látható Mahler aláírása.

Mahler 1860-ban Csehországban született középosztálybeli zsidó családban. Hatévesen már komponálgatott, 15 évesen Bécsben zongorázni tanult a konzervatóriumban, húszévesen pedig már a karmester és zeneszerző akar lenni. Így is tesz, és különböző színházakban karmesterként és karnagyként dolgozik, s felfigyelnek tehetségére, 26 évesen a nagyhírű lipcsei Opera szerződteti. Itt fejezi be első szimfóniáját. A másodikba is belekezd, de az majd csak Budapesten teljesedik ki, amikor szülei és egyik testvére halálával kell szembenéznie. 1888-tól az Operaház igazgatója és karnagya, 1891-ben mond le, és Hamburgba szerződik. 1897-ben Bécsben a Hofoper vezetője lesz, és ebben az évben katolikus lett. Bécsben nősül, ő már 40 fölött jár, arája – Alma Schindler – még nincs 19 éves.  1907-ben New Yorkban költöznek, ahol a Metropolitan karmestere lett. 1911-ben egyre betegebb, súlyos fertőzést is kap, hazatérnek a kontinensre majd Bécsben 1911 májusában meghalt.
Az aláírás alapvetően kötött, egyetlen helyen látható a tollfelemelés, családneve a-betűje után. A Gustav nevet egyetlen vonással hozza létre, és hosszú végvonalához ügyesen illeszti hozzá az M-betűt. Az írás enyhe jobbra dőlése és fel és lefelé rajzolódó vonalak harmonikus játéka teszi tetszetőssé az írást. A betűk elég jól azonosíthatóak. A formák zártak. Az alapvonal is csak nagy jóindulattal nevezhető egyenesnek, ám a felső szárak magasságkülönbségei jól láthatóak. A Mahler névben a középbetűk is nagyobbak, mint a keresztnévben levők. Ez jelezheti, hogy inkább azt szeretné, ha arra figyelnének, amit tesz, mond, nem pedig a személyére.
Szerző: Grafofil  2012.02.22. 10:16 Szólj hozzá!

Címkék: 1996 zeneszerzők Izrael Mahler Gustav

Darius Milhaud profilban, mintha a Dávid király történetéből vett jelenetet nézné. Felette a kottasor, mely a bélyeg megjelenése előtt négy évtizeddel bemutatott Dávid című operájából való. A bélyeghez illeszkedő szélen található a francia zeneszerző aláírása.

Milhaud Franciaország déli részében született 1892-ben zsidó családban. 17 éves korától Párizsban tanult a konzervatóriumban. 1917-ben Brazíliában volt diplomáciai szolgálatban, ahol megismerkedett a latin-amerikai zenével. Hazatérve csatlakozott a Hatok csoportjához. Egy másik utazása során 1922-ben New Yorkban nagy hatással volt rá a jazz. Néhány év múlva nősült, egy színésznőt vett feleségül, egy fiúk született, aki később festő és szobrász lett. Milhaud 1939-ben a nácizmus előretörése miatt elhagyta Franciaországot, és a második világháború alatt az Egyesült Államokban élt és tanított. 1947-71-ig a párizsi konzervatórium tanára volt, míg egészsége engedte. Utolsó éveit kerekesszékben töltötte. 81 évesen hunyt el Genfben.
Nemcsak neves tanítványainak névsora hosszú. Műveinek listája meghaladja a négyszáz tételt. Milhaud gyors alkotó volt, s olyan természetes volt számára zenét írni, mint lélegezni. Zenéje minden rafináltsága mellett sem vesztette el örömteljes naivitását.
Az aláírásának alapvonala általában felfelé tart, ahogyan itt is. Mondhatnánk rá, hogy egytagú, hiszen csak a vezetéknevét írja le, valójában a névhez csatlakozik még egy elem: a fölé húzott paráf. Kezdjük ezzel! Érdemes megcsodálni milyen pontosan kerül a név fölé, azaz nagyon is közel kerül a betűkhöz. Ugyancsak pontos még hosszanti irányban is, azaz nem nyúlik túl sem az első betűn, és csak egészen kicsit az utolsón. Lendületes, követi az írás emelkedő alapvonalát, és mindkét végén láthatunk egy kis kampót. Ez, no meg az hogy a betűi többsége magában áll utalhat pontosságra, koncentrációra. Ugyancsak erre utalhat az is, hogy bár vonalai jellege meleg-bársonyos, mégis megjelennek szögek az írásban (M, h). Bár ezek sem „szigorú” szögek.
A név legnagyobb betűje a kezdőbetű, első szárát mélyről indítja, és ugyanez magasra is tart. Lendületes kezdést „belevágok” mentalitást jelezhet. A középbetűk nem nagyok, legalábbis ha a kétzónás betűkhöz hasonlítjuk őket. A különálló betűk között felbukkan egy összekötött egység, az lh, melynek érdekessége, hogy az l betű kezdőpontja az i-betű ékezete is egyben (bekötött ékezet).
Szerző: Grafofil  2012.02.19. 10:25 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás zeneszerzők paráf Izrael Milhaud Darius

A Schönberg-bélyeg 1995-ben jelent meg. Az osztrák zeneszerzőt az atonalitás úttörőjeként tartják számon. Bár fiatalemberként kikeresztelkedett, néhány évtizeddel később visszatért a zsidó valláshoz. Életművének egyik kulcsdarabja a Mózes és Áron című operája, mely a zsidó identitás megnyilvánulása. Ehhez kapcsolódó kép szerepel a bélyeg baloldalán. Felette a zöldbetűs felirat így magyarítható „Áron a jóság; Mózes az igazság”. A bélyegszélen megjelenik a zeneszerző aláírása.

A nagyszülei még Szécsényben éltek, apja már áttelepült Bécsbe és Arnold Schönberg is ott született 1874-ben. Már kilencévesen megírta első zsengéit. Banktisztviselőként majd egy művészkabaré zeneigazgatójaként dolgozott. Az 1900-as évek elején is még valamilyen hangnemben íródtak művei, majd 1909-ben új irány szabott a zeneszerzői kísérletezéseknek, megtörve a dúr és a moll évszázados uralmát. Ő emancipált disszonanciáról beszélt, a zeneelmélet atonálisként emlegeti ezeket a műveket. Schönberg később kitalálta a dodekafon zenét, melynek lényege hogy a műben addig nem lehet hangismétlés, amíg mind a 12 hang nem szólalt meg. Ezzel pedig iskolát teremtett. Schönberg nem csak korának egyik legnagyobb hatású zeneszerzője, hanem zenepedagógusa is volt.
Az első világháborút követő időszakban zenéjét egyre inkább elfogadták, s taníthatott a Porosz Művészeti Akadémián, ahonnan a nácik hatalomra kerülésekor, 1933-ban mennie kellett. Párizsba költözött, idővel pedig Amerikába. 1951-ben Los Angelesben hunyt el.
Schönberg aláírásában nem úgy tűnik, mintha a neve két elemből állna. Ez főleg abból adódik, hogy nem emelkedik ki a többi betű közül az S, valamint, hogy nagyon kicsit a szóköz a két névelem között. A betűformák inkább szűkek és feszesek és árkádosak. Kezdőbetűje, az A is szűkösebb, de legalább megnőtt, ha már kezdőbetű, az o betűi viszont annyira keskenyek,hogy alig ismerhetőek fel (Schoenberg formában szerepel itt a neve, így két o betű is van benne). Az igazi csemege azonban a paráfja, amely ha szigorúan vesszük nem is tekinthető annak. Nevének utolsó betűjéből, a g-ből képezi, azt megdöntve és meglehetősen hosszú szárat képezve húzza alá a nevét.
A bélyeghez kiadott alkalmi borítékon egy másik aláírása látható, mely jellegében hasonló ehhez, de más érdekességek láthatók benne.
Szerző: Grafofil  2012.02.16. 09:50 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás zeneszerzők paráf Izrael Schönberg Arnold

Az izraeli bélyegsorozat elsői között megjelenő bélyegen Ernest Bloch portréja mellett Schelomo című csellóra és zenekarra írt versenyműve kapcsán Salamon király alakjára vetül a fény. A kottarészlet rózsaszínje köszön vissza Bloch aláírásában a bélyeg-szélen.

Ernest Bloch a svájci származású amerikai zeneszerző 1880 nyarán született Genfben. 9 évesen kezdett hegedülni, de hamarosan a komponálás fontosabb lett számára. Brüsszelben, Párizsban és Münchenben tanult. 1913-ban írta első és egyetlen operáját a Machbetet. 1916-ban telepedett le az Egyesült Államokban. Éppen ebben az évben született csellóra és zenekarra írt műve a Schelomo, más zsidó témájú művekkel egyetemben. Színpadi és kamaraművei, versenyművei között fel-felbukkan ilyen ihletésű. Sőt a zenetörténészek második korszakát, mely kb. a 20-as évek közepéig tart „zsidó periódusának” tekintik. Felesége és három gyermekük is követi a zeneszerzőt, s az egész család az Államokban telepedik le, 1924-ben kapja meg Bloch az állampolgárságot. A második világháború gyengíti élet- és alkotókedvét, ám a háború után lendületet kap, kísérletező kedve fokozódik. 78 évesen (néhány héttel 79. születésnapja előtt) hunyt el Portlandben 1959-ben.
Bloch aláírása olvasható, egyszerű, de letisztult vonalvezetés jellemzi. Alapvetőek kötött, olyannyira hogy a két névelem sem különül el, bár a kezdőbetűk elkülönülése tetten érhető. Egészen egyszerű nyomtatott formájú E betűvel indít, mely után egy kis szünet majd egy mozdulattal írja le az „rnest”szót még hozzáírva a B betű törzsvonalát is, a B ívei azonban elválnak a törzstől, s így kirajzolódik egy 3-mas szám az aláírásban. A harmadik egysége a névnek a „loch” rész, melyet ismét tollfelemelés nélkül vetett papírra. Még a végvonalát érdemes megnézni mely hosszúra nyúlik, s mintha az lenne a célja, hogy tiszteletteljesen távolságtartásra kérje a külvilágot.
Szerző: Grafofil  2012.02.13. 11:19 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás zeneszerzők Izrael Németország Bloch Ernest

Bernstein (1918-1990) halála után néhány évvel, 1995-ben az egyik legsokoldalúbb zsidó származású muzsikus került a sorozatot indító bélyegek egyikére. Leonard Bernstein vezénylés közben látható a jobb oldalán. Egyik jelentős szimfóniája a Jeremiás. Ehhez kapcsolódva balra alul lilás mezőben a bibliai próféta alakja jelenik meg, az elemek fölé egy kottasor is került. Az alsó ívben a kottasor színével látható Bernstein aláírása.

Leonard Bernstein 1918-ban Amerikában született ukrán zsidók gyermekeként. Zeneszerzőként, karmesterként és zongoraművészként is ismertté vált. Mindemellett kiváló tanár volt. őművészként is Alkotóként és előadóművészként is bámulatos tehetség volt és a hírnév sem kerülte el. 1947-ben látogatott először Izraelbe és életében számos alkalommal volt vendégkarmestere az Izraeli Filharmonikusoknak. Számos zsidó témájú mű alkotója.
Határozott és nemesen egyszerű betűk mellett egyéni betűformák is megjelennek az aláírásban. Az aláírás kétségkívül legérdekesebb eleme a B-betű, formáját tekintve már önmagában is kellően figyelemre méltó, ám még sajátosabb attól hogy a név már a betűn belül folytatódik. A B törzsvonalának magassága megfelel a középbetűk magasságának kétszeresének, ez lenne a normális betűméret, ám ahogyan a Leonard név L-je is magasabb, a B betű még erre is rátesz. A betű jellegét adó két félovál egyetlen mozdulattal képződő sajátos kompozíciót hoz létre, a B ívei közül az alsó lényegesen nagyobb, mint a felső. Rendkívül érdekes még ha nem is formailag, hanem lehetséges üzenete miatt az önmagában is értelmes stein-tagból kiemelkedő e betű. Így szinte nagy E-vé válva mintha újabb egységet hozna létre a néven belül. Az „ein” egy németül,ezzel mintha tudattalanul az egyedülállóságát sugallná. A „bernstein” szó a németben borostyánkövet jelent s ebből a „stein” önmagában követ jelent.
Szerző: Grafofil  2012.02.10. 10:15 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás zeneszerzők muzsikusok karmesterek Izrael Bernstein Leonard

Bár a bélyegeken nem, csak a hozzájuk tartozó alsó szelvényen jelennek meg az aláírások, mégis bemutatásra érdemesek. Egyrészt mivel így a többi elemtől elkülönülve tisztán, jól láthatóan jelennek meg az aláírások. Másrészt azért s a hat tagból álló sorozatra került muzsikusok zeneileg és földrajzilag is színesítik a palettát.

A kiválasztott zsidó kötődésű muzsikusok mind zeneszerzők is, akiknek a zsidó hagyományokból eredeztethető alkotásiak is vannak.
A hat bélyeg négy alkalommal jelent meg. Elsőként a két amerikai illetőségű zenész, Bernstein és Block bélyegei jelentek meg 1995 februárjában. Majd ugyanazon év áprilisában Schönberg és Milhaud bélyegei következtek. Majdnem egy teljes év telt el a Mahler-bélyeg megjelenéséig (1996. április), végül azév júniusában Mendelsson bélyege zárta a sort. Utóbbiak mindketten kereszténnyé lettek, mégis érdemesnek találtattak arra, hogy ebbe a körbe kerüljenek.
A bélyegek egyik oldalán a zenészek portréja látható, a másik részén a neves francia művész Gustave Doré bibliai témájú rézkarcai jelennek meg, összhangban a kiválasztott művész egyik jelentős alkotásával.
Az alsó íven az aláírás mellett megjelenik nyomtatva is a híresség neve is. Az érdekesség lehet, a nevek mellett a születés és halál idejének – számunkra – fordított megjelenése.
Szerző: Grafofil  2012.02.07. 10:06 Szólj hozzá!

Címkék: izrael 1995 1996 aláírás zeneszerzők

A múlt század szlovák zenéjének egyik legjelentősebb alakja Eugen Suchoň volt. A zeneszerző születésének 100. évfordulójára emlékező évben számos rendezvényen emlékeztek meg róla. Még egy bélyeget is kiadtak, s ezen jellegzetes aláírása is szerepel.

A Pozsonytól 20 km-re fekvő Bazin (szlovákul Pezinok) városában született a Monarchia idején 1908-ban. Apja orgonista, anyja zongoratanárnő volt, így nem csoda, hogy gyermekük zenei tehetsége is megmutatkozott. Pozsonyban majd Prágában a konzervatóriumban tanult. Tanár lett 1933-tól a pozsonyi zeneakadémián, majd az állami konzervatóriumban, utána az egyetemen és a pedagógiai főiskolán tanított. Egyik legismertebb, nálunk is játszott műve, a Krutnava (Örvény) c. opera és a Szvatopluk zenedráma. 1935-ben mutatták be Kárpáti Zsoltár című művét. Zenekari szerzeményei mellett számos kórus- és zongoraműve jelent meg. Suchoň 1993-ban hunyt el Pozsonyban.
A bélyegen érzékelhető „maszatosságot” a rajta sorakozó kottavonalak adják. A színek mellett még ez is nehezíti az aláírás láthatóságát. Az aláírás 15 fokban döntve van a bélyegen, „kiegyenesítve” vizsgáljuk.
Játékos, életteli és egyben fegyelmezettséget is mutat az írás. A nagy kezdőbetűk hurkokkal gazdagítva emelkednek a többi betű fölé, mindkettőnek a kezdővonala is hosszú. A összehasonlítjuk a magasságukat, bizony az E-betű magasabb mint a családnév kezdőbetűje. Alapvetően girlandos kötés és a hurkosság a jellemzi a betűket, ám érdekes hogy a név végefelé zártabbak lesznek a betűk, és ott árkád is megjelenik. A betűk kezdetben szélesek a név vége felé szűkösöbbek lesznek. Jól érzékelhető ha összehasonlítjuk a két névelem u betűit, az E utáni szinte terjeszkedik, míg a S utáni már inkább keskeny. A teljes név leírása közben kétszer emeli fel a tollát: az S betű után egyszer, aztán már csak ékezet teszi ki külön.
Szerző: Grafofil  2012.02.04. 09:54 Szólj hozzá!

Címkék: 2008 aláírás zeneszerzők Szlovákia Suchon Eugen

A belgák bizony több millenniumi bélyegsort is megjelentettek kiemelkedő személyiségekre emlékezve. A 2000-ben megjelent azonos címletű bélyegek között a huszadik század egyik legnagyobb zeneszerzője, Bartók Béla és kéziratos kottája is látható.

Bartók Béla (1881-1945) magyar zeneszerzőt aligha kell bemutatnunk. A kevés színt hordozó bélyeg előterében baloldalon Bartók arcképe látható, s ez némileg takarja a háttérben lévő kottát, s bizony az aláírását is részben. A névelemek – számunkra – fordított sorrendje utalhat arra, hogy ez a kézirat az emigráció éveiből származhat (ti. Bartók 1940-tól haláláig az Egyesült Államokban élt). Ám már korábban is adott "Béla Bartók" névaláírással autogramot.
A kezdőbetűk formailag is nagyon hasonlóak, s ez a személyiség belső egységre utal. A B-betűk érdekes elemei a törzsvonaltól eltávolodó felső ovál, valamint a végvonalak, pontosabban az a kis hurok, amit oda rajzol. Az r betű magas szára és kötővonala a terveket, a haladás igényét és azok megvalósításához szükséges belső erőt is jelzik. A két ékezet közül az é betűjé szinte pontszerű, míg az ó-fölé már egy lendületes vonás kerül. A Bartók névben a kétzónás betűk magassága (B, t, k) közel azonos, ám a Béla névben az l betű kisebbre sikeredett, sőt a középbetűk is erőtlenebbek, mint a többi középbetű. Ez jelezheti azt, hogy magánemberként visszahúzódóbb, a hivatásával szívesebben azonosítja önmagát.
Szerző: Grafofil  2012.02.01. 11:31 Szólj hozzá!

Címkék: 2000 kotta aláírás zeneszerzők autográf Belgium Bartók Béla

Ha már januárban zeneszerzővel fejeződött be a himnuszokkal kapcsolatos bélyegek válogatása, legyen ez a hónap teljesen a zeneszerzőké! Hiszen, szép számmal akadnak olyan bélyegek, melyre nemcsak valamely zeneszerző, hanem keze írásos nyoma is rákerült. Töltsük ilyenekkel ezt a februárt!

Szerző: Grafofil  2012.02.01. 07:38 Szólj hozzá!

Címkék: zeneszerzők

Az 1960-ban hivatalossá lett olimpiai himnusz 1896-ban az első modern olimpiai játékok megnyitójára készült. A szövege Kosztisz Palamasz (1859-1943) görög költő verse az „Ókori halhatatlan szellem”. Az olimpiai himnusz zeneszerzője Szpirosz Szamarasz. A születésének 150. évfordulójára megjelenő szolid görög bélyegen, nemcsak arcképe jelenik meg, hanem a hátterében lévő kéziratos kottán hangjegyek és betűírás is felsejlik.

Szpirosz (hivatalosan Szpiridon) Szamarasz Korfun született 1861-ben. 1875-82-ig az athéni konzervatóriumban tanult. Ezt követően Párizsba ment, itt tanára volt Massanet, Delibes és Gounod is. Majd 1885-ben Olaszországba költözött s fontos alakja lett az ottani opera-életnek. Több mint egy tucat operát írt, melyet számos országban bemutattak. Már elismert szerzőként lett az olimpia nyitórendezvényére készült dal zenéjének alkotója. Csak 1911-ben tért vissza szülőföldjére, abban bízva, hogy őt nevezik ki az athéni konzervatórium élére, ám nem kapta meg az állást. 1917-ben Athénben hunyt el.
Sajnos a bélyegen nem túl sok az írás, de azért érdemes néhány pillantást vetni rá a kottajelek alá került görög betűket. Hiszen ritmusos, egyenletes dőlésű és kötött ez az írás. Szépen kivehetőek az írásmozgás "hangsúlyai" is.
Szerző: Grafofil  2012.01.29. 10:43 Szólj hozzá!

Címkék: kotta himnusz 2011 zeneszerzők Görögország Szamarasz Szpirosz

Aligha hagyhatnánk ki egy himnuszokkal kapcsolatos összeállításból olyan valakit, aki két ország himnuszát alkotta. India 1950-ben elfogadott valamint Banglades 1971-ben elfogadott himnuszát is neves bengáli alkotó Rabindranath Tagore jegyzi, a versét és a dallamát is ő írta. Gondolhatnánk, hogy talán ugyanaz a dal. De, nem! Az indiai himnusz a Jana Gana Mana, a bangladesi az Amar Shonar Bangla.

Tavaly ünnepelhettük Tagore (1861-1941) születésének a 150. évfordulóját. Banglades egy szép blokkot jelentetett meg, melyen a himnuszuk is rajta van, ám kézírást nem láthatunk rajta. Az indiai posta is méltón emlékezett a Nobel-díjas híresség születésére. Azonos címletű bélyegpárral jelenítették meg alkotói sokoldalúságát. Az egyiken az idős költő éppen ír, itt neve nyomtatott betűkkel szerepel. A másik bélyegen teljes alakja jelmezben látható a ’Valmiki Pratibha’ című operában, melyet a húszéves Tagore alkotott. A színesebb felében egyik saját festménye látható. Ennek a bélyegnek oldalán jelenik meg az aláírása is latin betűkkel.
Ez nem ugyanaz az aláírás, mint amint már az 1961-es indiai bélyegről bemutattunk. Nagyon hasonló ahhoz, de nem ugyanaz. A kezdőbetűk utáni tollfelemelés itt is megvan, ám a névelemeken belül máshol szakad meg az írás folyamata. Az R törzsvonala magasabb a betű többi eleménél. A Rabindranath névben az enyhén dőlt betűk az „ind”-részben állóak lesznek, és nagy távolság figyelhető meg a d és az r-betű között, míg a másik bélyegen nagyon is közel kerültek egymáshoz. Ott csak a második a betű nyílt ki, itt a hosszú névben több a nyitott a-betű. De a t és h „összenövése” és a h betű magasodása itt is megfigyelhető. A Tagore névben lévő g itt nem hasonlít a 8-as számhoz, bár feje kissé kiemelkedik a mellette lévő oválok közül, de mégis szinte szabványosnak tekinthetjük. Ám a végvonal még erőteljesebb itt, mint a másikon: hosszabb is, valamint nem a középzónában, hanem a felsőben ér véget.
Szerző: Grafofil  2012.01.26. 10:24 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás himnusz 2011 költők zeneszerzők India Nobel-díj Tagore

Ezen a szigeten nincs sebességkorlátozás, és itt honosak a farok nélküli macskák. Ám van saját nyelvük (manx) és himnuszuk is. Az Ír-tengerben fekvő kis sziget bár az Egyesült Királyság felügyelete alá tartozik, ám nem része annak és az Európai Uniónak sem. Mégis megjelentettek két kettős bélyeget az zene éve kapcsán. Az egyikre neves népzenegyűjtőjük John Clague (1842-1908), a másikra himnuszuk szerzője, William Henry Gill, került. Mindkettőjük rajzolt portréja mellett aláírásuk is megjelenik, és a személyhez köthető bélyegek párján zenei motívumok jelennek meg. Most a himnusz-szerző bélyegével foglalkozunk.

W. H. Gill (1839-1923) Szicíliában született, szülei Man-szigetiek voltak. Londonban tanult és élete nagy részét ott töltötte, de gyökereihez nem lett hűtlen. Ő a Man-sziget himnuszának zeneszerzője. Egy manx ballada zenéjét használta fel alkotásához. Ő írta a szövegét is, mégis van egy „szerzőtársa”, ugyanis ő angol szöveget írt hozzá, manx nyelvre pedig John J. Kneen fordította le. Az Arrane Ashoonagh dy Vannin című dal 1907-óta a sziget himnusza, bár ezt hivatalossá csak 2003-ban tették.
A bélyegen W. H. Gill rajzos portréja mellett megjelenik aláírása is. Ennek fő érdekessége, hogy az egészet szinte tollfelemelés nélkül írta le, s a keresztneveinek rövidítése után – feltehetően a név leírását követően – tette oda a pontot. Egy helyütt szakad meg a folyamatos vonal a H betű szárai között. Maga az írás lassú és kissé „remegős”. Bár alapvetően kerekded mégis láthatunk benne megtorpanásra utaló szögesedést a G betű ívében középütt.
Annak ellenére, hogy szép megformálásra törekszik, mégsem egyforma, ami az lehetne. A W alsó ívei közül az egyik íve némileg megtörik, a másik szép kerek. A kettőzött l-betű közül az elsőnek a hurka egészen tapad, a másodiké már jól felismerhető.
Sok hurok és kanyarulat van az aláírásban. A név kellős közepén a H-betű második törzsvonalán lévő masniszerű duplahurok után a G betűben újabb hurkos vonaltöbblet jelentkezik. Magasra kerül az i pontja is, majdnem olyan magas, mint a „központi” H-G-betűk. Az aláírás végvonala visszahajlik a betű felé. A név bizonytalannak tűnő betűi alatt a név elejétől pontosan induló, s az utolsó betűn csak kicsit túlnyúló aláhúzás, mint paráf, azonban határozott.
Szerző: Grafofil  2012.01.23. 10:27 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás himnusz 1985 paráf Man-sziget William Henry Gill Európa-bélyeg: zene éve

süti beállítások módosítása