Tavaly ünnepelhettük Tagore (1861-1941) születésének a 150. évfordulóját. Banglades egy szép blokkot jelentetett meg, melyen a himnuszuk is rajta van, ám kézírást nem láthatunk rajta. Az indiai posta is méltón emlékezett a Nobel-díjas híresség születésére. Azonos címletű bélyegpárral jelenítették meg alkotói sokoldalúságát. Az egyiken az idős költő éppen ír, itt neve nyomtatott betűkkel szerepel. A másik bélyegen teljes alakja jelmezben látható a ’Valmiki Pratibha’ című operában, melyet a húszéves Tagore alkotott. A színesebb felében egyik saját festménye látható. Ennek a bélyegnek oldalán jelenik meg az aláírása is latin betűkkel.

Ez nem ugyanaz az aláírás, mint amint már az 1961-es indiai bélyegről bemutattunk. Nagyon hasonló ahhoz, de nem ugyanaz. A kezdőbetűk utáni tollfelemelés itt is megvan, ám a névelemeken belül máshol szakad meg az írás folyamata. Az R törzsvonala magasabb a betű többi eleménél. A Rabindranath névben az enyhén dőlt betűk az „ind”-részben állóak lesznek, és nagy távolság figyelhető meg a d és az r-betű között, míg a másik bélyegen nagyon is közel kerültek egymáshoz. Ott csak a második a betű nyílt ki, itt a hosszú névben több a nyitott a-betű. De a t és h „összenövése” és a h betű magasodása itt is megfigyelhető. A Tagore névben lévő g itt nem hasonlít a 8-as számhoz, bár feje kissé kiemelkedik a mellette lévő oválok közül, de mégis szinte szabványosnak tekinthetjük. Ám a végvonal még erőteljesebb itt, mint a másikon: hosszabb is, valamint nem a középzónában, hanem a felsőben ér véget.