A Rossini születésének 200. évfordulójára megjelent motívumokban gazdag bélyegen nemcsak legismertebb művének címlapja, címszereplője, még a zeneszerző arcmása és aláírása is megjelenik.
A zeneszerető családba született Gioacchino Antonio Rossini (1792-1868) mindössze 18 éves volt, amikor első operáját, s 24 éves, amikor a Sevillai borbélyt bemutatták. Az olasz zeneszerző életművében a közel 40 opera mellett egyházi műveket, kantátákat, vonósnégyeseket és vokális zenét is számon tartanak.Dallamosság és játékos betűformálás jellemzi az egyébként olvasható aláírást. Az R betűje kicsit „roggyantnak” tűnik, a többi szépen formázott. Bár az azonos betűk (s-ek, i-k) is csak hasonlítanak egymásra, mindegyik más kicsit. Ahogy a zenében is ugyanaz a hang, más környezetben máshogyan szól. S ahogyan egy dallamot sem, nos, Rossini aláírásának betűit sem tudnánk a szigorúan egyenes vonalak közé helyezni. Különleges díszítés nincs az aláírásban, csak az utolsó betűjét kanyarintja alá egy kis visszahajló domború ívvel.
Chopin születésének 200 éves évfordulója alkalmából az UNESCO a 2010-es évet Chopin évvé nyilvánította. Az ez alkalomból kibocsájtott magyar bélyeg baloldali harmadában a zeneköltő festett arcképe, a jobboldali részben a háttérben elmosódva szülőháza, előtte belenyúlva a színes részbe is Chopin aláírása látható. 
Chopin aláírása a bélyegen nem teljes, ugyanis a végvonala már nem került rá a képre, valamint az i-betűje ékezetét sem leljük. Azonban ez csak akkor észrevehető, ha mellé tesszük a mintául szolgáló aláírását.
A világ egyik legjobb karmesterének tartott művész, főleg pályája elején maga is komponált. Ezért felmerülhet, hogy akár saját műve is lehet. Nem sok támpontot ad a kotta, hiszen csak pár szót használhatunk az összehasonlításhoz. A bélyeg legfelső sorában nagyjából olvasható „Allegro non troppo” az előadásmódra vonatkozó megjegyzés, úgy magyaríthatnánk: vidáman, de nem túlzottan.
Farkas Ferenc (1905-2000) zenei tehetsége már fiatalkorában megnyilvánult. Hosszú és termékeny alkotói pályáján egyéni hangú zeneszerzővé vált. Életműve a zeneirodalom szinte valamennyi területét felöleli. Számos elismerésben részesült. A születésének 100. évfordulójára megjelent bélyeg képén saját zongorájánál ülve, komponálás közben látható. A képen kottarészlet és aláírása is megjelenik.
A svájci bélyegen csak egy rajzolt portré, mellette Frank Martin aláírása, felette görögös betűkkel az Európa, lent ugyanúgy Svájc neve. Nos, találjuk ki milyen alkalomból is adhatták ki ezt a bélyeget! 
Verdi olyan mesterműveket alkotott, mint fiatalember, mint érett komponista és mint idős zseni, melyeket a mai napig a világ összes operaházában előadnak. A 19. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője a három bélyegen a névérték növekedésének sorrendjében idősödik. Verdi képe a bélyegek bal oldalára kerül, emellett egy-egy műve elevenedik meg (a névérték és a szerző korához növekedéséhez igazodva szintén időrendben). A Nabucco (1842) kéziratos kottával jelenik meg, az Aida (1871) már jelmezekkel, a harmadik bélyeg háttérében egy szép várkastély jelenik meg az Othellóhoz (1887) kapcsolódva. Ebben is megfigyelhetünk egyfajta tendenciát, a tér tágulását, növekedést, belülről kifelé haladást: a kotta kézbe vehető, a ruházat már az egész testet körülveszi, s az épület több személy tere is lehet.
E bélyeg megjelentetése csak egyike azoknak az elismerést és tiszteletet jelző eseményeknek, amelyekkel hazája megemlékezett legendás énekes-színésze Frank Sinatra halálának 10. évfordulójáról. Sokan csak „A Hang”-nak vagy „Az Öreg Kékszemű”-nek nevezték. A kék szemét a bélyegen a kékes háttér csak felerősítő. Ezen az 1950-es fotója alapján készült rajzon, elegánsan, szinte védjegyévé lett fedora kalapjában, széles mosollyal tekint ránk. De ezen az imázs-elemek mellett, feltűnik az aláírása is.
Az első betű még nem kötődik a következőhöz, ám a többit tollfelemelés nélkül veti papírra. A két nevet annyira egynek veszi, hogy a családnevét így kis kezdőbetűvel írja le.
A Mozart-év alkalmából (250 éve született) kiadott tematikus bélyegen a fiatalon elhunyt osztrák rock-zenész látható, aki éppen egy Mozarthoz kapcsolódó dallal vált népszerűvé. Falco rajzolva nagy elődje korának öltözékében, zilált hajjal, kacagva jelenik. A bélyeg alján kézzel írva a híres dal címe (Rock me Amadeus), no meg Falco aláírása is ott van.
Két bélyegből álló miniatűr szett jelent meg Auguste Bournonville dán balett-művész és koreográfus tiszteletére, születésének 200. évfordulója alkalmából. A két bélyeg színeiben, értékében tér el és a sarkában lévő táncos motívum más. Mindkettő baloldalán helyet kap a művész aláírása. A bélyegeken kívül eső felületen pedig írásrészlet, s feltehetően koreográfia terv is látható a fekete-fehér fotókon lévő táncosok mögött.
Az aláírás leginkább figyelemre méltó eleme kezdőbetűje. Hosszan elnyújtott kezdővonala afféle dallamos, elegáns kacs. Mintha csak egy balettos póz lenne. Már az A betű teste is szűkös, az követően pedig végig szoros és fegyelmezett az írás. A dőlésszöge szinte végig teljesen azonos. A kezdőbetűi külön állnak, a névelemek kisbetűit szinte tollfelemelés nélkül végig összeköti. Mindkét kezdőbetűje magasabb, mint a névben lévő kétzónás betűk. Mindebből nemcsak az olvasható ki, hogy milyen komolyan vette, amit csinált, hanem az is – hogy bár megdolgozott érte –, igényelte, hogy elismerjék teljesítményét.
A Cervantesről elnevezett oktatási intézmény fennállásának 50 évfordulójára jelent meg ez a bélyeg. Az intézmény logója, a névadó portréja mellett egy 1616-as levélének másolata is látható rajta. Bizony, elég ritka, hogy egy teljes levél helyett kapjon egy bélyegen! 
Információs szövegekkel nem zsúfolták tele a bélyeget, de a jobb alsó sarokban lévő felirat szerint 400 éve adták ki a Don Quijotét. Bár ennek egyéb adatok ellentmondanak, de mindegy is! Az látható tény, hogy e felirat fölött megjelenik Salvador Dalí rajzán a népszerű regény két főalakja. A szikárabb a bolondos gróf, a köpcös pedig hű szolgája Sancho Panza. A rajzba pedig szinte beleér a bal alsó részben lévő Miguel de Cervantes Saavedra aláírás. Az aláírás mögött az ugyancsak kalandos életű író arcképe sejlik fel.
1823. január 22-én vetette papírra Kölcsey Ferenc Hymnus című versét, melyből később Erkel zenéjével hazánk himnusza lett. E napon ünnepeljük 1989 óta a magyar kultúra napját. Ez alkalomból egy évfordulós bélyeget mutatok be melyen a nevezetes mű kéziratának részlete is megjelenik.
A kézirat szövegéből készült kivágáson láthatjuk, hogy ott az „Isten” szó i-jén még van kitett pont. Nézzük a d-ket! (áld, kedvvel, védő, küzd, esztendőt, bűnhődte). Míg eleinte a mai szemnek is megszokott formában alakítja, az utóbbi kettőnél visszatekeri balra a szárát.
A bélyegre került 1932-es fekete-fehér fényképen 44 évesen mosolyog. Feje fölött még háttérként, válla alatt fotója elé kerül a nevezetes dal kottája. Felül fehér mezőben a kottán lévő dal címének vonalaiban az amerikai lobogó további színei jelennek meg. Ravasz kérdés lenne valamely kvízjátékban: vajon ez a fotója vagy a bélyegen lévő dala készült-e korábban? A dalt eredetileg 1918-ban írta, de nem volt vele elégedett. Amikor 1938 őszén háború fenyegette Európát, ismét elővette és „leporolta” a dalt, s némi változtatással novemberben, a fegyverszünet napján elénekelték, s hamar népszerű lett.
Liszt Ferenc, aki nemzetközi sztár volt az ő korában, „F. Liszt” formában írta nevét. Nézzük mik a legfőbb jellegzetességei aláírásának! Határozott vonalvezetés, felfelé tartó alapvonal, letisztult betűformák. Nyugodtak mondhatjuk: nemes egyszerűség jellemzi. Gondoljunk csak az ő korában olyan divatos cirkalmas aláírásokra. Itt az utolsó betű többletvonalát tekinthetjük csak paráfnak. Az arra emlékeztet, amikor a karmester leteszi pálcáját. Egyébként semmiféle pátosz vagy tetszelgés nincs ebben az aláírásban. Még a nagy kezdőbetűknek sem ad hangsúlyt vagy díszt. Ezzel jelzi, hogy nem személyével akar hatással lenni az emberekre, hanem azzal, amit tesz, amiben hisz, ő szellemi és lelki magasságokba tör. Egy autonóm, önmegvalósító ember írása ez. Olyan emberé, aki nemcsak hisz álmaiban, de képes arra is, hogy azokat valóra váltsa. Az egészen kimagasló t-betű figyelmet érdemel. Az alja abban a magasságban van, ahol a középső zóna (z-betű) teteje van, itt van egy kis ív benne, onnan indul a már említett paráf-jellegű vonal. A t-betű a valójában egy zónával feljebb kerül. S ez a szellemi magaslatokra utal. A t-áthúzása a betűhöz képest megfelelő magasságban van, és nem is eltúlzott, bár hosszúnak tekinthető. Az egész aláírás olyan, mint egy eszméiért harcba szálló férfié, aki ha kell egyedül, ha követik, akkor másokat vezetve megy előre.
A görög bélyeg oly alázatos egyszerűséggel készült, hogy érvényesülhetnek rajta a fő motívumok. A felső bézs színű sávban megjelenő pecsétbe beleér a díszes aláírás.
A Mitt Aland (My Aland, Én Alandom) bélyegsorozat 2004-ben a már leköszönt a finn elnököt választotta azon hírességek sorába, akiket személyes kapcsolat fűz a szigethez. Éppen Mauno Koivisto volt azt, aki hivatalba lépését követően fontos szerepet játszott abban, hogy az autonóm Aland saját bélyeget adhasson ki 1984-től. S ennek akkor éppen két évtizede volt. 
A Mitt Aland (My Aland; Én Alandom) bélyegsorozatán olyan hírességek jelennek meg, akiknek személyes kapcsolata van a kis balti szigetállammal. 2005-ben Björn Borg, a legendás svéd teniszező, került a bélyegre. A kilencvenes évek végén számos veterán tenisztornán vett részt, s azóta családjával is gyakran látogat el a közeli szigetre. A bélyegképen Borg a tengerparton áll, s a kép alsó részén, nem túl harsányan, fehér vonalakkal az aláírása is megjelenik. Ám - biztos, ami biztos - nevét nyomtatott betűkkel is megjelenítették.
Készítettek már róla musicalt, filmet, pop-dalok szólnak róla, szobrot állítottak tiszteletére, arcmása az arany ausztrál egy dollárosra került, és Sydney-ben egy híd veseli nevét. Bélyeget is kibocsátottak arcképével, aláírásával és néhány kézzel írott sorával, azon alkalomból, hogy Mary MacKillop-ot 2010 októberében a katolikus egyház szentként ismerte el. 
A legnagyobb írásos elem természetesen a neve, egészen felülre helyezve (hiszen, ami szent, ami érték azt felülre helyezzük a tér-szimbolikája szerint.) A név szinte kilóg a bélyeg felületéről. Sőt egyik elemét, jellegzetes végvonalát, a bélyegről le is csalták a tervezők, ám az aláírás teljességében látható, a bélyeggel együtt kiadott képeslapokon és más relikviákon (ennek képét mutatjuk itt.)
Mind aláírása, mind az írás-részlet alapján sejthető, hogy határozott és erőteljes személyiség volt. Sajnos a szövegből kevés látszik, de azért érzékelhető az egyenletes dőlés, a felfelé tartó sorok, mindez erőt sugároz. A szövegben néhány erőteljes t-áthúzást is felfedezhetünk (pl. a rányomtatott „60 C” C-betűje felett). Ezek is jelzik, hogy céltudatos, vezetésre termett személyiség volt, akit nem lehetett eltéríteni eszményeitől.