Farkas Ferenc (1905-2000) zenei tehetsége már fiatalkorában megnyilvánult. Hosszú és termékeny alkotói pályáján egyéni hangú zeneszerzővé vált. Életműve a zeneirodalom szinte valamennyi területét felöleli. Számos elismerésben részesült. A születésének 100. évfordulójára megjelent bélyeg képén saját zongorájánál ülve, komponálás közben látható. A képen kottarészlet és aláírása is megjelenik.
Aláírása egyszerű és jól olvasható. És van benne egyfajta masszívság, fegyelmezettség és könnyedség egyaránt. A kezdőbetűk a legérdekesebbek. Hiszen miközben kisbetűs formára hasonlítanak, mégis valamivel nagyobbak, mint a kétzónás betű (csak a k-betű ilyen a nevében). Azt is megfigyelhető, hogy mind a vezeték mind a keresztnév leírásakor csak egyszer emeli fel a tollát, egy vonás lesz a F-betűk felső íve és a törzsvonalából, aztán az F-áthúzó-vonalából folyamatosan, megszakítás nélkül írja le az egy-egy névelemhez tartozó a többi betűt. Az F-nek ezek az áthúzó-vonalai az „a”-hoz és az „e”-hez is a középzóna felső részén kapcsolódnak. A név végén lévő c-betű szinte megnő. Ez azért érdekes, mert a zenészeknél ugye a C, mint hang, alapvető.
