Három bélyegből álló sort jelentetett meg Verdi halálának századik évfordulójára a Vatikán. A három bélyeg közül csak az elsőt mutatom be, amelyen Verdi autográf kottája jelenik meg, rajta a zeneszerző jellegzetes körbekerített aláírása látható (a bélyeg jobb alsó sarkában).

Verdi olyan mesterműveket alkotott, mint fiatalember, mint érett komponista és mint idős zseni, melyeket a mai napig a világ összes operaházában előadnak. A 19. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője a három bélyegen a névérték növekedésének sorrendjében idősödik. Verdi képe a bélyegek bal oldalára kerül, emellett egy-egy műve elevenedik meg (a névérték és a szerző korához növekedéséhez igazodva szintén időrendben). A Nabucco (1842) kéziratos kottával jelenik meg, az Aida (1871) már jelmezekkel, a harmadik bélyeg háttérében egy szép várkastély jelenik meg az Othellóhoz (1887) kapcsolódva. Ebben is megfigyelhetünk egyfajta tendenciát, a tér tágulását, növekedést, belülről kifelé haladást: a kotta kézbe vehető, a ruházat már az egész testet körülveszi, s az épület több személy tere is lehet.