A költő halálának 50. évfordulójára megjelentetett bélyegen nemcsak neve és arcképe, hanem legismertebb költeményének kezdő sorai is megjelennek, és egy azt idéző illusztráció is.
John McCrae (1872-1918) kanadai orvos és katonatiszt, miután egy ifjú barátja meghalt az ypres-i ütközetben, papírra vetette az In Flanders Fields című versét 1915. május 3-án. A londoni Punch magazinban publikálták először, még azon év decemberében. A háborús költészet egyik legszebb alkotása hamar népszerű lett. A rondó formában írott vers első két sorát – mely a bélyegen is olvasható –, így fordíthatjuk: „Flandria mezején pipacsok nőnek, Keresztjei közt egy temetőnek”.
Bár a költő a háború végét nem érhette meg, közkedvelt versének pipacsai mára jelképpé váltak. Amikor Amerikában, Kanadában és Angliában közeleg november 11-e, az emlékezés vagy a veteránok napja, sokféle módon és formában a pipacsok is megjelennek. Poppy Day-nek is nevezik ezért ezt a napot. A vers címét választotta nevéül a belgiumi Ypres első világháborús múzeuma is. Ennek különlegessége, hogy nem emléket állít a háborúnak, hanem annak értelmetlenségét kívánja bemutatni.
A versnek több kézirata is létezik, hiszen a lövészárakban írottat, nem meglepő módon, később lemásolta szerzője.Az írás egyszerű, tisztalelkű, de mélyen érző, ugyanakkor életigenlő emberre utal. Érdekes apróság benne, a „the” szócskákban a t-betű áthúzása valójában a h-ra kerül. Ezek közül a második (alsó) sorban lévő felidézi egy sírkereszt rajzát.
Norvégia 2009 augusztusában bélyeget adott ki és múzeumot avatott Knut Hamsun Nobel-díjas író születésének 150. évfordulója alkalmából. Mindez nem kis visszhangot váltott ki.
Kevés színnel és elemmel dolgozott a tervező. Az informatív (betűs-számos) tartalmak közül baloldalra helyezett mindent, ami Hessére vonatkozik. Jobb oldalra pedig a bélyeg kiadásával kapcsolatos információkat. Nézzük a számunkra legfontosabbat: az aláírást! Hesse kezdőbetűi keskenyek, a betűi egyszerűek, állóak, de mégis van bennük (a vonalvezetés és a vonalak jellege miatt) emberi melegség. Éppen úgy, ahogyan ebben a szikár és komoly férfiban. Legalábbis művei erről tanúskodnak. Jómagam nagyon szeretem a műveit, nálam is díjazott, nemcsak a Nobel-díjat érdemelte ki.
2002 januárjában a németországi „Több toleranciáért” kampány keretében jelent meg ez a bélyeg. Hogy mekkora hatása lehetett nem tudni. Itt és most fontosabb az, hogy megjelenik rajta egy írott szó, no meg egy fontos szimbólum is.
Hogyan férhet el egy egész történet egy bélyegre? Ha tudjuk, hogy a történet a neves svájci szerzőtől, Franz Hohlertől való, akitől nem áll távol a komikum világa, már nem is olyan meglepő ez. A bélyeg különlegessége még, hogy maga Hohler tervezte a Svájci Posta számára.
1895-ben alapították a Német Schiller Társaságot, amely mai elnevezését 1947-ben vette fel. Az egyik legnagyobb német irodalmi társaság Schiller szellemi hagyatékának ápolása mellett a német irodalmat is támogatja. A társaság alapításának 100. évfordulójára 1995-ben megjelent német bélyegen feltűnik Schiller neve is kézzel írva.
Nem könnyen, de azért kibetűzhető az angolul írott üzenet: I want world sympathy in this battle of Right against might. Magyarul így hangozhat: „A világ együttérzését akarom ebben a jogokért folytatott, hatalom elleni harcban .”
2010-ben bocsátotta ki alkalmi bélyegét a Magyar Posta a magyarországi papírhasználat 700. évfordulója tiszteletére. Hiszen az első, magyarországi papíremlék – mely vízjeles papírra készült – 1310-ből maradt fenn. Maga az oklevél teljes terjedelmében megjelenik a bélyeg középső sávjában. Gentilis bíboros levele ma a Magyar Országos Levéltár gyűjteményét gazdagítja (ahogyan erre a jobboldali felirat is utal).