Születésének 200 évfordulójának évében is kapott bélyeget Nyikolaj Pirogov a szinte nemzeti hősként ismert orosz orvos, akit a katonai tábori sebészet megteremtőjeként tartanak számon. Portréja és a tevékenységét jelző kép mellett aláírása is megjelenik ezen az ukrán bélyegen.
Pirogov katonacsalád tizenharmadik gyermekeként született 1810 novemberében. Igen hamar megtanult olvasni és tehetsége már gyermekként megmutatkozott és korkedvezménnyel tanulhatott az orvosi karon. 17 éves volt, amikor befejezte az egyetemet, a sebészetre szakosodott. A krími háború idején saját kérésére tábori orvosként a fronton teljesített szolgálatot. Elsők között használt tábori körülmények között narkózishoz étert, csonttörésnél rögzítő gipszkötést, továbbá új technikát fejlesztett ki a lábamputálásnál, kidolgozta a vérzéscsillapítás elveit, katasztrófa esetén a betegellátás menetét, továbbá önkéntes ápolónőkkel megoldotta az orosz tábori kórházak betegápolását.
Idővel elégedetlen lett az orosz egészségügyi ellátással és orvosképzéssel, ekkortól Pirogov idejének nagy részét írással, az odesszai egyetem létrehozásával, valamint karitatív tevékenységekkel töltötte. Sebészeti és anatómiai témákban számos művet hagyott hátra, valamint a pedagógiai és a közéleti problémákat illetően. Bár alkalmanként még látogatott hadszíntereket és tábori orvosként is működött.
1861-ben vonult vissza Vinnyica-ba a birtokára. Létrehozott egy klinikát ahol a helyi parasztokat kezelte és megtanulta az ukrán nyelvet is. Két évtizeddel később 1881 decemberében, 71 évesen rákos betegségben hunyt el. Az általa kifejlesztett anyaggal bebalzsamozták, így teste ma is nagyon jó állapotban van.
Aláírásában keresztnevét csak egy M betűvel jelzi, családnevét egészében kiírja. Bár összekapcsolódnak, mégis távolságérzetet kelt a két betű között a „P” hosszú kezdővonala. Érdemes megfigyelni, hogy a két hasonlóan formált nagybetű közül az első szögesebb, a másodikban már lágyabbak a kanyarulatok. De a betűk alapvetően zártak. Az írás folyamatosnak tűnik, ám több helyen is felemeli a tollát és csak úgy tűnik minta kötöttek lennének a (M-P; i-p; r-o; o-v esetén) az egymás mellett lévő betűk. Hosszú végvonallal fejezi be az utolsó leírt betűt. Majd képezi a paráfot, de a név utolsó betűjéből indul, hanem az egy különálló alakzat. Paráfjából mintha valamilyen orvosi fogó rajzolódna ki.
