Az egyik legeredetibb francia költő volt a 19. században, bár sosem lett igazán ismert. Egyetlen kötete életében 490 példányban jelent meg, most több millió bélyegre került az arcmása és keze nyoma. Hogy megemlékezzenek róla, szülővárosában Morlaux-ban kezdték az árusítását ez év márciusában.
Edouard Joachim Corbière néven született 1845-ben. Élete nagy részét Bretagne-ban élte. Apja ismert regényíró volt, az anyja a helyi arisztokrácia egyik jelentős családjához tartozott. A líceumot családjától távol végezte, nehezen alkalmazkodott a kollégiumi rendhez, és kamaszként már súlyos depresszióba esett. Gyermekkori asztmája mellé még reumatikus betegségek társultak.
Örök lázadó volt, különc öltözködésével sokkolta környezetét. Örömöt az írásban, az ivásban és a hajózásban lelt. Irónia, megvetés és sajátos nyelvezet jellemzi költészetét, melyet a 19. század egyik legeredetibbjének tartanak. Egyetlen kötete 1873-ban jelent meg „Les Amour jeunes” címmel. A 29 éves korában, 1875-ben tuberkulózisban elhunyt költőt alig ismerték. Verlaine fedezte fel az utókornak, s mutatta be Rimbaud és Mallarmé mellett a „Les Poètes maudits” (Átkozott költők -1884) c. antológia első kiadásában.
La Cigale et la poète (A tücsök és a költő) című versének sorait olvashatjuk a bélyegen. A címsor nem került rá, az első sorával kezdődik. (Akik szívesen böngésznek kéziratot, azoknak íme, az első hat sorának szövege!)Le poète ayant chanté
Déchanté;
Vit sa Muse, presque bue,
Rouler en bas de sa nue
De carton, sur des lambeaux
De papiers et d'oripeaux.
Sűrű sorok, ún. negatív sortáv jellemzi az írást, azaz összeakadhatnának a hurkok. Szép teltek a hurkai, tehát megvolt a képessége az örömre, mind intellektuális mind „földi” vonatkozásban. Betűi enyhén és erőteljesen jobbra dőlnek. A betűformák alapjában véve egyszerűek, bár a nagy kezdőbetűkben találunk egyéni megformálásokat. S ami talán elsőként szemet szúr, azok a hosszú t-áthúzásai, melyek olykor 4-5 betű felé is elnyúlnak.
