A kanadai bélyegpár ismertebb szereplője Marconi 1874-ben Olaszországban jómódú családban született. Magántanárok tanították. Egyetemre sem járt, de kora jeles fizikusainak előadásait hallgatta, tanulmányait követte. Hertz kísérletei felkeltették figyelmét a láthatatlan elektromágneses hullámok iránt. Húszévesen otthonában elkészítette az első adó-vevő készüléket. Majd egyre inkább kezdte foglalkoztatni, hogy nagyobb távolságra is megoldja a vezeték nélküli jeltovábbítást. 1896-ban Londonban bemutatta első készülékét és szabadalmaztatta is. Ekkor készült róla az a fotó, amely a bélyegre került. Folyamatosan fejlesztette találmányát. Ennek egyik jelentős sikere volt, amikor 1901 decemberében Új-Foundlandon (Kanada) lévő állomásán vette a tengeren túlról az angliai Cornwall-ból érkező első üzenetet, az S betű három rövid morze-jelét. (A bélyegkép hátterében morze-jelek látható). 1909-ben kapott Nobel-díjat sikeres fejlesztéseiért. A következő évben már sikerült közel tízezer kilométeres távolságra (Írországból Argentínába) üzenetet továbbítania. Cége is szépen prosperált, Marconi dúsgazdag lett. Kétszer nősült, elsőkét 1905-ben, majd 1927-ben. Élettörténetében kegyes hallgatás övezi az utolsó két évtizedét vagy csak a szakmai részéről ejtenek szót. Ha eláruljuk, hogy a második házasságkötésekor a tanúja Benito Mussolini volt, már sejthetjük miért. Marconi beleártotta magát a politikába, belépett a fasiszta pártba, s jelentős tisztséghez jutott. Talán nimbuszát azért nem sikerült ezzel lerombolnia, mert a világháború kitörését már nem érte meg. 1937-ben a temetése alatt 2 percre elhallgattak a világ rádiói.
Aláírásában egyetlen tollfelemelés van, a kezdőbetű után. A szöges árkád tankönyvbe illő példáját láthatjuk az M-betűjében, amelynek kezdővonala is méretes. A középzónából kimagasló árkádos kezdővonalat láthatunk az n-betűben is, és szintén kimagaslik árkádot képezve az r-betű is. Ezek mind arra utalnak, hogy határozottan követte az elképzeléseit, s nem engedett beleszólást dolgaiba, meg volt győződve az igazáról. Bár határozottság és szigorúság van ebben az írásban, de ott buzog benne az alkotóerő is. E kettő együttese adja a lényegét. Ráadásul, ha megnézzük azt a szöges M-et minden csúcsa egyre kisebb lesz jobbra tartva. Ezt a tendenciát a középbetűk magasságában is megfigyelhetjük, azaz a név vége felé kisebbek lesznek. Nem egymás utáni sorrendben nézve, hanem az árkádos kezdővonalú r-et és n-t összehasonlítva, valamint „a többi” betűt (a-co-i). S ez némileg enyhíti a megítélését ennek a határozottságnak, hiszen mégiscsak van valamiféle visszafogottság a külvilág-mások terére érve. Érdemes azonban azon elgondolkodni, hogy a magánhangzók – amelyek inkább a lelkiség, a belső világ „hangzói”,mint a „többi betű”-hoz tartoznak, tehát nem kapnak hangsúlyt az aláírásában. S érdemes az „a” és az „o” betűt összehasonlítani, az egyik jól olvasható, a másik nem. Ennek betűszimbolikai értelmezése alátámasztja az előzőeket. Azaz, hogy ő elsősorban a munkájának élt. A betűk következetes jobbra dőlése az utolsó i-betűig kitart, ám az i betű már álló, de a csúcsa és előreszaladó ékezete általi egyenes ugyancsak a dőléshez igazodik, így aligha tűnhet fel, hogy a végén a dőlés változtatásával állítja meg a lendületét.