Éppen születésének centenáriumának évében került a hat jelentős finn nőt bemutató bélyegsor egyik tagjára a svéd nyelvű finn költőnő Edith Södergran. Rajzolt portréja mellett nemcsak aláírása, hanem kéziratos sorai is láthatóak.

Edith Södergran 1892 áprilisában született. S egy Szentpétervárhoz közeli finn falucskában nevelkedett. Szülei házassága nem volt boldog, talán ezért maradt ő az egyetlen gyermekük. Apja üzletember volt, aki veszteségeit követően alkoholizmussal majd TBC-vel küzdött.  1907-ben hunyt el. Anyja, aki jelentősebb vagyonhoz is jutott, érzékeny és művészetkedvelő nő volt. Anya és lánya különleges kapcsolatban voltak, az apa jó ideig nem is élt velük. Edith németnyelvű iskolában tanult Szentpétervárott. Jó tanuló volt, különösen kedvelte a francia nyelvet, és idővel a svédbe is belemélyedt. 16 évesen tudta, meg hogy ő is TBC-s lett, s abban az időben jó ha tíz évnyi túlélési eséllyel számolhatott. Hosszabb időt töltött Svájcban szanatóriumban, mely igen jó hatással volt rá intellektuálisan is. 1916-ban jelent meg első verseskötete. A következő évben jött a forradalom, minden vagyonukat elvesztették. A háborús „élmények” is gazdagították költészetét. Ahogyan a szerelem is fel-felbukkant benne, bár betegsége miatt tartós kapcsolatot nem alakított ki. Expresszív költészetét ugyan nem ismerték el széles körben az életében, ma már Finnország egyik legfontosabb költője. 15 évig küzdött a TBC-vel, 1923-ban hunyt el.

Hogy az aláírás és a szöveg egyszerre keletkezett volna, ezt nem tudni, de ugyanaz a kéz írta őket. Ahogyan az aláírásban is megfigyelhető az első betűk gyakran vannak távolabb a többitől a szövegben is. S a nagybetűi tetszetősen formáltak. A kisbetűi az aláírásban egyszerűen és tisztán formáltak. A svéd nyelvű kéziratrészletben beszúrás és áthúzás is van és a betűk kevésbé szépen formáltak, mint az aláírásában. Ami elfogadható, ha az alkotás hévében születettek ezek a sorok. Ezt támaszthatja alá az is, hogy szűkösebb és tágasabb szavakat is láthatunk. A leginkább elnyújtott szó a 4. sorban a „landet”, melyet a következő sorban nagy kezdőbetűvel újra láthatunk (Landet), s ott mind a betűi keskenyebbek mind a betűtávolságok kisebbek. A t-betűi is határozottságot sugallnak. Az alsó zónában több a hiányzó betűrész, míg a felső zónás hurkok többsége teltebb. Ez az írás a koncentráltságot is mutatja az érzékenység mellett.