A német filozófus születésének 200. évfordulójára megjelent bélyeg cseppet sem hivalkodó. A barnás fotó – mely valójában a fénykép őse, dagerrotípia – Schopenhauer halála előtti évben készült róla. A kép alján pedig megjelenik az aláírása is.

Gdanks – a ma Lengyelországban lévő nagyváros – Arthur Schopenhauer (1788-1860) szülőhelye. Franciaországban és Angliában is tanulhatott. Apja kereskedőnek szánta. Arthur 17 éves volt, amikor apja öngyilkos lett, szabados életű anyjával pedig egyre ellenségesebb lett a viszonyuk. Feltehetően ez az eredője, hogy nőgyűlölő lett. Orvosi, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. 30 évesen írta meg élete főművét (A világ, mint akarat és képzet). Néhány évvel később a berlini egyetem tanára lett, de Hegel támadásainak hatására elhagyta a várost és Frankfurtba költözött. Itt élt magányosan kutyájával, és tanításból tartotta el magát, mígnem 1860 elhunyt. Bár „a pesszimizmus filozófusaként” került be a köztudatba, nagy hatással volt számos gondolkodóra és a modern lélektan egyik előfutárának tartják.

Arthur Schopenhauer aláírása elég jól kibetűzhető. Ami jellegzetes, hogy nevének két részét összeköti, azaz tollfelemelés nélkül kezdi írni a vezetéknevét, melynek még csak ki sem emeli. A kezdőbetűjét azonban igen, az valamivel kecsesebb és magasabb a többi betűnél, de még nem tekinthetjük eltúlzottnak. Érdekes a név végén, ahogyan lehajlanak az utolsó betűi, miközben némi méretnövekedést is érzékelhetünk a középbetűkben.

Ha rákeresünk a neten Schopenhauer más kézjegyeire, bizony azokon mindben a betűkön kívül még paráfot is találhatunk. Így nem zárható ki, hogy némi manipulációval került a bélyegre az aláírása, bár így kevesebb helyett foglal, de hát mégsem az igazi. Persze az sem lehetetlen, hogy úgy is leírta a nevét, hogy a betűk mellé már nem illesztett díszítő vonalakat.