Kelta vér is csörgedezik William Bligh angol tengerésztiszt ereiben. 1754-ben született, s állítólag már 8 évesen tengerre szállt. 21 évesen ő lett a navigátora Cooknak a harmadik útján (1776-79) és szemtanúja volt a halálának is. Hazatérve megnősült, és hamarosan hadnaggyá léptették elő. 1783-ban otthagyta a királyi haditengerészetet és néhány évre a kereskedelmi hajózásban ténykedett. 87-ben azonban újra az admiralitás szolgálatába lépett és elindult leghíresebb útjára. Tahiti felé tartva a Bounty-n lázadás tört ki. Sikerült visszatérnie hazájába, és vizsgálat kezdődött, hogy mennyiben volt hibás, végül nem marasztalták el. Ezt követően hajózott a Providence-szel. 1806-ban a brit gyarmat Új-Dél-Wales kormányzója lett, majd két évre rá lemondásra kényszerítették. Hazatért Angliába. Felesége, aki hat lányukat nevelte, mindig is nagyon támogatta őt, de megviselték a Bligh-t ért sorozatos támadások, s megtört egészsége, előbb ő, öt évvel később 1817-ben a kapitányt is elhunyt.

Következetes jobbra dőléssel leírt betűk közül a Bligh jól olvasható, az előtte lévő hurkokban a W és m betűket sejthetjük. Nagyon szorosan egybeírja a név két elemét, a tollát csak az i betű után emeli fel. talán azért, hogy kitegye a pontot. Bár érdemes megnézni, hogy valójában az l-betűre kerül. A név utolsó két betűje szinte nyomtatott jellegű lesz. És a h-betűből ered a paráf, mely belevág a g-betű hurkába is. A paráf az egész nevet aláhúzza. Az írás alapvonalát nehezen találhatjuk, hiszen nagyon hullámos. Az árkádok mellett sok szöget is találhatunk benne, melyek szigorúságát azért néhány hurok enyhíti.