A kanadaiak a millennium közeledtével több szettet is megjelentettek meghatározó személyiségekkel, négyes csoportokban. Az orvosi újítók között található Frederick Banting bélyege, azé a kutatóé, akit az inzulin felfedezőjeként tartanak számon. A bélyeg képén nagyban Banting látható, a mellette lévő mosolygós férfi Charles Best, a segítője. Alul a fecskendő takarásában Marjorie látható, az a kutya, aki a kísérletek egyik alanya volt. A bélyeg felső sarkában kézirat részlete, melynek legvilágosabb részén a „diabetes” szó. Ez a háttérben lévő írás Banting kutatási jegyzeteiből való.
Banting más kéziratait látva nem kétséges, hogy ez valóban az ő jegyzete. Több kéziratában is felbukkan olyan duplán hurkolt f-szár, mint itt a harmadik sor „of” szavában. Bár írásainak többsége „levegősebb”, azaz nagyobbak a sortávjai, mint itt. Ám feltételezhető hogy előre vonalazott lapra írva nem tudta beszorítani a kijelölt sorba. Olykor igyekezett, olykor hozta a szokott lendületét (lásd a második alsózónás betűit, melyik közül az első a másik sor középzónájáig ér) na ilyesmi Bantingre nem jellemző, ha vonalmentes papírra írhatott.
Banting Kanadában született 1891-ben született, művészeti és teológiai képzést is kapott, ám ő valamiért nagyon orvos akart lenni. S 1912 megkezdhette tanulmányait. Amikor végzett, a hadszíntérre kérte magát. A világháború után ortopéd orvosként dolgozott. 1920-ban a kanadai Londonba költözött és ott praxist nyitott. Egy diabéteszes iskolatársa haláláról értesülve vetette bele magát a cukorbetegség tanulmányozásába. Kutatási elképzelését megosztotta MacLeod professzorral, aki hagyta, hogy kísérletezzen és egy orvostanhallgatót adott mellé segítőül. 1921 májusában kezdték meg a munkát MacLeod torontói laboratóriumában. Hamarosan siker koronázta munkájukat, s a következő év elején már egy kisfiún is segítettek az inzulinnal. A következő évben Banting és MacLeod megosztva kaptak Nobel-díjat. Banting a magáét megosztotta Charles Besttel, akinek valóban járt volna e díj. A szabadalmat nem védték le, így az inzulin hamar elterjedhetett a világon, számos ember életét könnyítve meg. Az ekkor 32 éves Frederick Banting volt a leghíresebb ember Kanadában. Első házasságát 1924-ben kötötte, négy év múlva született egy fia, és újabb négy év kellett, hogy elváljon. 1934-ben Brit birodalom lovagja lett, neve akkortól Sir Frederick Grant Banting. Néhány évvel később másodszor is megnősült. Banting tanulmányozta még az agyat, a mellékveséket, foglalkozott a rákkal és a szilikózissal. He was killed in a plane crash while en route to England on a medical war mission.1941-ben hunyt el repülőgép balesetben, halála előtt – jó orvoshoz méltóan – még ellátta a pilóta sebeit. 1989-től Banting egykori házának udvarán ég a Remény Lángja addig, amíg cukorbetegség lesz a világon. 1991-óta a Diabétesz Világnapját november 14-én, Banting születésnapján tartják.
