A fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díj német kitüntetettjeinek felével volt kapcsolatban a Charité. Az egyikük Robert Koch. S kétségkívül ő a legismertebb e bélyegeken megjelenített orvosok közül. Portréja mellett az értékjelölés alatt ott van az aláírása is.
Robert Koch 1843-ban született, egy nagycsaládos bányamérnök fia volt. Robert már ötévesen magától olvasott, gimnazista korában a biológia iránt érdeklődött, majd orvosi tanulmányokba kezdett.
A tudományos orvoslás egyik úttörője, s őt tartják a mikrobiológia egyik megalapozójának. A laboratóriumi munkának szentelte ideje javát. Először 1877-ben a lépfene, majd a tüdőbaj (1882) és a kolera (1884) kórokozóját azonosította.
Persze alá kellett támasztani elméletét még kollégái számára is. Például bélyegsoron szintén szereplő Rudolf Virchow, a Charité kórboncnoka a TBC-kialakulásában nem hitt a külsődelges okban, a fertőzésben.
Koch javasolta elsőként a hővel való sterilizálást s így lehetőséget teremtett számos fertőző betegség elleni eredményes védekezésre.
1891-ben a Mikrobiológia és Higiéniai Intézet első igazgatója lett, ez Charité illetve a Humboldt Egyetem keretein belül működik. 1904-ig maradt az intézet vezetője és új módszereket dolgozott ki a kórokozók vizsgálatára és tenyésztésére. Ezután Afrikában kutatott. 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki. 66 évesen hunyt el Bade-Badenban, 1910-ben.
Dr. Koch formában jelenik meg neve az aláírásában. Kiegyensúlyozott, gondosan formált betűk jellemzik, ám egyéniek a betűformák. Szépen látható az árnyék- és hajszálvonalak (felfelé és lefele tartó vonalak) nyomáskülönbsége. Kötöttségről-kötetlenségről ilyen kis mintában – rövid névben – nem érdemes véleményt formálni. A c-betűje a legkevésbé azonosítható, és D-betű formai alakítása is érdekes. A maga egyszerűségében is tetszetős a K betűje. A Dr. rövidítés után indokolt a pont, a neve mögé kerülőt már paráfnak kell tekintenünk.
