Hannah Arendt születésének 100 évfordulójára emlékezve a német posta háromosztatú bélyeget jelentetett meg, melyen egy gépelt kézirat, némi kézírással együtt, is helyet kap. Ám balra lent látható határozott aláírást vesszük jobban szemügyre.

A mai Hannover egyik részén született 1906 októberében a német zsidó származású filozófus. Hannah Arendt azonban magát nem is tartotta filozófusnak, az ő politikai filozófiájában inkább a politikán van a hangsúly, ezért inkább politológus tekinthető. Életművének legfontosabb témái a totalitarizmus, forradalmak, terrorizmus, imperializmus, nacionalizmus, antiszemitizmus. Esztétikai és kultúrakritikai írásai magyarul is olvashatók. Teológiát, filozófiát és tanult. S köztudott hogy 18 évesen szerelmi kapcsolatot indult közte és professzora Martin Heideger között. 1929-ben ment először férjhez. 1933-ban el kellett hagynia Németországot. Párizsban találkozott Heinrich Bühlerrel, a költő és marxista filozófus lett a második férje 1940-ben. Ugyanazon évben átszöktek az Egyesült Államokba.  A világháborút követően visszatért szülőhazájába és zsidó gyerekek megsegítésével foglalkozott.  Ekkor lettek barátok Karl Jasperssel. 1950-ben honosított állampolgára lett az Államoknak, ahol rendszeresen oktatott rangos egyetemeken filozófiát és politika-tudomány. S természetesen sokat publikált. 69 évesen egy szívroham vitte el New Yorkban.

Hannah Arendt aláírásában csak néhány betű olvasható, a többi a név ismeretében csak kikövetkeztethető. Bizonytalanságnak azonban nyoma sincs benne, a vonalvezetése határozott. Olyan ember írása, aki pontosan tisztában van azzal, mi a fontos és mi a mellékes számára. Keresztnevének H betűje a legjobban azonosítható és a legmagasabb betűje is. S keresztnevének többi betűjének leírásakor nem emeli fel a tollát, míg a vezetéknevében többször is megteszi. Ebben látszik az igyekezet, hogy a meglehetősen gyors tempó mellett minél inkább megformálja a betűket. Ha megnézzük, melyik betűk tűnnek el nevéből, válnak csak vonallá: ezek mind n-betűk! Érdekes még a t-betűje: bár az áthúzása alacsonyan van, de közel olyan hosszú, mint maga a betű törzse, és szinte lezár általa a külvilág felé.