Germanisztikai világkongresszust tartottak Göttingenben 1985-ben. S az alkalomra kibocsátott bélyegre az akkor 200 éve született Jacob Grimm és egy évvel fiatalabb fivére, Wilhelm került. Az irodalomtörténelem együtt „Grimm testvérek”-ként emlegeti őket. Először a mesék jutnak eszünkbe nevük hallatán, de ők kezdtek bele a nagy német szótár készítésébe is, erre utal az alakjuk mögé került írott szövegrész.

A Grimm testvérek német nyelvészek, irodalomtörténészek, tudósok és írók voltak. 1806-ban kezdték gyűjteni a népmeséket és 1812-ben – éppen idén kétszáz éve – adták közre első több mint 200 mesét tartalmazó gyűjteményüket. Ezek nem egyszerűen lejegyzett mesék voltak, hanem gondosan szerkesztett és megírt művek.
Wilhelm megnősült és gyermekei is születtek, Jacob agglegény maradt. Mindketten tudósemberek voltak, Wilhelm írt egy könyvet a rúnaírásról és hősmondákkal foglalkozott. Jacob inkább a nyelvészet és a régészet felé kötelezte el magát. Mindketten a göttingeni egyetem oktatói is könyvtárosai voltak 1830-37 között. Előbb Jacob jegyezte el magát a tudománnyal, majd 1852-ben Wilhelm is befejezte tanári pályáját. Ettől kezdve együtt szerkesztették fő művüket, melynek 1854-ben fejezték be az első kötetét. Wilhelm, aki a D betűhöz járult hozzá, 1859-ben halt meg. Négy évvel később Jacob, aki az A, B, C és E betűket még be tudta fejezni, éppen a Frucht (gyümölcs) szócikken dolgozott, amikor elhunyt.
Összesen négy kötettel végeztek. A két fivér által megkezdett nagyszabású vállalkozás, a nagy német szótár utolsó kötete csak egy évszázad múlva 1961-ben készült el.
Mivel a mintán látható szócikkek F betűsek, ezért valószínűsíthető, hogy itt Jacob kézírása van. Nyomtatott nagybetűvel szerepelnek itt a címszavak. A leírások, megjegyzések folyóírással. Ám ezeknél is alapkövetelmény az olvashatóság, ami meg is valósul, hiszen egészen jól kiböngészhetőek a német szavak. A szócikkek végén „Göthe” és „Claudius” nevek olvashatóak, feltehetően forrásmegjelölésként szolgáló részben.
Az betűformák egyszerűek nincsenek kezdővonalak és végvonalak sem túlzóak, az ékezetek pontosak, mindez az álló írásban a lényegre való koncentrálásra utal. Néhány jellegzetes d-betűszárat láthatunk a mintán. Itt-ott megbicsaklik a mozdulat, feltorlódnak a betűk és a sorok alapvonala sem egyenes. Ezek a jellemzők együtt akár hajszoltságra, akár fáradtságra is utalhatnak, s ez egy ilyen sziszifuszi munkánál, aligha meglepő.
Szerző: Grafofil  2012.04.11. 10:57 Szólj hozzá!

Címkék: 1985 autográf meseírók Németország nyelvészek Grimm Jacob Grimm Wilhelm

A bejegyzés trackback címe:

https://irasbelyegen.blog.hu/api/trackback/id/tr894369775

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.