Ezen a szigeten nincs sebességkorlátozás, és itt honosak a farok nélküli macskák. Ám van saját nyelvük (manx) és himnuszuk is. Az Ír-tengerben fekvő kis sziget bár az Egyesült Királyság felügyelete alá tartozik, ám nem része annak és az Európai Uniónak sem. Mégis megjelentettek két kettős bélyeget az zene éve kapcsán. Az egyikre neves népzenegyűjtőjük John Clague (1842-1908), a másikra himnuszuk szerzője, William Henry Gill, került. Mindkettőjük rajzolt portréja mellett aláírásuk is megjelenik, és a személyhez köthető bélyegek párján zenei motívumok jelennek meg. Most a himnusz-szerző bélyegével foglalkozunk.

W. H. Gill (1839-1923) Szicíliában született, szülei Man-szigetiek voltak. Londonban tanult és élete nagy részét ott töltötte, de gyökereihez nem lett hűtlen. Ő a Man-sziget himnuszának zeneszerzője. Egy manx ballada zenéjét használta fel alkotásához. Ő írta a szövegét is, mégis van egy „szerzőtársa”, ugyanis ő angol szöveget írt hozzá, manx nyelvre pedig John J. Kneen fordította le. Az Arrane Ashoonagh dy Vannin című dal 1907-óta a sziget himnusza, bár ezt hivatalossá csak 2003-ban tették.
A bélyegen W. H. Gill rajzos portréja mellett megjelenik aláírása is. Ennek fő érdekessége, hogy az egészet szinte tollfelemelés nélkül írta le, s a keresztneveinek rövidítése után – feltehetően a név leírását követően – tette oda a pontot. Egy helyütt szakad meg a folyamatos vonal a H betű szárai között. Maga az írás lassú és kissé „remegős”. Bár alapvetően kerekded mégis láthatunk benne megtorpanásra utaló szögesedést a G betű ívében középütt.
Annak ellenére, hogy szép megformálásra törekszik, mégsem egyforma, ami az lehetne. A W alsó ívei közül az egyik íve némileg megtörik, a másik szép kerek. A kettőzött l-betű közül az elsőnek a hurka egészen tapad, a másodiké már jól felismerhető.
Sok hurok és kanyarulat van az aláírásban. A név kellős közepén a H-betű második törzsvonalán lévő masniszerű duplahurok után a G betűben újabb hurkos vonaltöbblet jelentkezik. Magasra kerül az i pontja is, majdnem olyan magas, mint a „központi” H-G-betűk. Az aláírás végvonala visszahajlik a betű felé. A név bizonytalannak tűnő betűi alatt a név elejétől pontosan induló, s az utolsó betűn csak kicsit túlnyúló aláhúzás, mint paráf, azonban határozott.
Szerző: Grafofil  2012.01.23. 10:27 Szólj hozzá!

Címkék: aláírás himnusz 1985 paráf Man-sziget William Henry Gill Európa-bélyeg: zene éve

A bejegyzés trackback címe:

https://irasbelyegen.blog.hu/api/trackback/id/tr453545587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.