A köztiszteletnek örvendő Albert Schweitzer 90. születésnapján 1965. január 14-én jelent meg három bélyeg az NDK-ban. Mindegyiken a neves polihisztor látható: az egyiken, mint Bachot játszó muzsikus jelenik meg, a másikon, mint nagy humanista és orvos, a harmadikon pedig a nukleáris fegyverkezés elleni művek szerzőjeként. Ezen éppen írás közben láthatjuk. Mindegyik bélyegen felül ott van „Élet tisztelete” szöveg és az alján sötét sávban fehér betűkkel az aláírása is.

Schweitzer (1875-1965) előbb teológiát tanult, majd filozófiai és teológiai doktorátusát követően, 38 évesen lett orvos. Ekkor indult el Afrikába, s ott kórházat alapított, a mai Gabonban. Melyet 10 év múlva épített újjá. Ezt követően főleg azért tért vissza olykor Európában, hogy gyógyító misszió anyagi fedezetét előteremtse (például orgonakoncerteket adott) vagy más humanitárius tevékenységei miatt. A második világháborút követően falvakat hozott létre az árván maradt gyermekeknek.
Teológiai, filozófiai és zenetudományi műveket írt. 1952-ben kapott Nobel-békedíjat.
Fáradhatatlanul dolgozott, 90 évét betöltve az 1965 szeptemberében hunyt el.
Ezen a képen jobb kézzel ír. Az a mendemonda járja róla, hogy eredetileg balkezes volt, ám cicája szeretett a bal kezénél pihenni, ezért hogy ne zavarja, megtanult jobb kézzel is írni.
Egyszerű kivitelezésű írás, pontosságra törekvő, de mégsem merev. Az keresztnév alapvonala feljebb van, mint a vezetéknévé, amelynek alapvonala hullámosabb is. Kellemes tágasság jellemzi az írást. Nem hivalkodó, és van benne valamiféle finom határozottság is. Aki így ír annak ereje a türelemben és a bölcsességben rejlik.
A hurkok jól kirajzolódnak, ám az e betűk „feje” mind huroktalan. Az i betű pontja elég magasra kerül, valójában az aláírás legmagasabban található eleme. Úgy vélem ebben is az a szemlélet, látásmód nyilvánul meg, mely a dolgokat összefüggésében látja. Barátságos végvonalak láthatók az utolsó betűkben. Bár a t-jé szögesnek tűnhet, azonban inkább törésnek, megtorpanásnak vélem. Ebben a t-ben az áthúzás is olyan mintha, letörne az egyik fele. Annál szebb és határozottabb a másik t-áthúzása.
A vezetéknév végén lévő „t” és „z” betűkkel együtt mintha egy kitárt karú emberalakot formázna, bár a kereszt motívumnak is vélhetjük. Ám ha a kettőt egyesítjük a hit emberét vagy a humanistát, „az embert” érthetjük.
Szerző: Grafofil  2011.08.16. 10:39 Szólj hozzá!

Címkék: 1965 aláírás orvosok muzsikusok balkezesség Németország NDK Schweitzer Albert

A bejegyzés trackback címe:

https://irasbelyegen.blog.hu/api/trackback/id/tr983024853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.