Halála után 50 évvel megjelent Werfel emlékbélyegen – majdnem – teljes szépségében jelenik meg a világhírű német író aláírása. Szokatlan, ám nagyon hatásos, ahogyan az arca, tekintete a keretet teljes egészében kitöltő aláírás betűi mögé kerül.

Bár nem teljes egészében látható rajta az aláírás, hiszen a paráf egy része nem került rá, azért van mit vizsgálnunk. A két névelem nagyon közel van egymáshoz. A középbetűk nagysága a név végéhez közeledve egyre kisebb lesz (ran … er…e). Ugyanez a tendencia figyelhető meg, ha a nagybetűket és a két- és háromzónás betűket nézzük (F magasabb, mint a W, a z alsó szára lejjebb nyúlik, mint az f-betűé).  Az egyes névelemek betűi kötöttek, a kezdőbetűk után sorakozó kisbetűket tollfelemelés nélkül írja le. Az amúgy jó ritmusú írásban találhatunk megtorpanást, kontrollálást jelző szögesedéseket vagy „töréseket”: n-z kapcsolása, r-f kapcsolódása, az l alsó íve, ha nem is szöges, de érződik, hogy a spontán lendületet eltérítette.
Az írás alapvonala lefelé tart. Bár a szemet megtévesztheti a paráf(részlet) íve. A legtöbb betűben lelhetünk hurkokat a z alsó zónás íve igen szépre sikeredet, de a három zónán átívelő f-betűben nincs hurok. Az r-f kötővonalában lévő törés miatt, az f-betű az 1 számhoz hasonlít: mintha azt panaszolnál „egyedül vagyok”. Belemagyarázásnak tűnhet, de ha idézzem ideillően, amit egyik méltatója írt róla: „… Franz Werfel örök hontalan, örök emigráns volt. Országból országba, stílusirányból stílusirányba, vallásból vallásba áttelepülő, mindenütt hontalan s egyszersmind mindenhol otthonos a szépségért és emberségért harcoló művésze volt a német nyelvnek…”.
 
1890-ben Prágában született németajkú zsidó családban. Már ifjan német költő akart lenni. Németországi egyetemekre járt, német folyóiratokban jelentek meg első versei. Már az első világháború kitörése előtt figyelemre méltó költőnek tartották. A háborúba besorozták, pacifizmusa miatt akadtak nehézsége. A háború lecsengését követően Ausztriában, Bécsben talált új hazára. Itt kezdett prózát írni, s már első nagyobb lélegzetű művével sikeres lett. Itt találkozott Alma Mahlerrel is, akivel 1929-ben házasságot kötött. 1933-ban készült el legismertebb regénye a Musza Dagh negyven napja, melyet már megjelenésekor élő klasszikusnak tartottak. Ezidőtájt belső változáson is átesett, s keresztény hitre tért. 1938-ban, amikor Hitler „jövőképe” már Ausztriára is árnyékot vetett, az Egyesült Államokba emigráltak. 7 évig várta ott a háború végét, s szüntelenül dolgozott. Ám egy napon 1945 augusztusában íróasztalára borult és meghalt. Gazdag életművet hagyott maga után.
Szerző: Grafofil  2011.05.23. 14:08 Szólj hozzá!

Címkék: 1995 aláírás írók paráf Németország Werfel Franz

A bejegyzés trackback címe:

https://irasbelyegen.blog.hu/api/trackback/id/tr492898241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.