A spanyolnyelvű költészet egyik kiemelkedő és elismert alakja a chilei költőnő: Gabriela Mistral. A születésének 100. évfordulójára megjelent spanyol bélyeg bár nem a legszebb, amit valaha is láttam, hiszen az elemek zavaró összevisszaságban vannak rajta, de legalább terjedelmes írásmintát találunk rajta.

Gabriela Mistral (1889-1957) az Andok egyik aprócska falujában született Lucila Godoy Alcayaga néven. Írói nevét két példaképe, a francia Frédéric Mistral és az olasz Gabriele d’Annunzio, nevéből hozta létre. Érzelemgazdag költészetének fő témái a szerelem, az anyai szeretet, az együttérzés és a remény. 16 évesen kezdett tanítóként dolgozni, nem sokkal később már megjelentek első versei is. 1922-ben második kötetét már nemzetközi elismerés kísérte. Ettől az évtől nagyrészt külföldön élt, egyetemeken tanított, társadalmi és kulturális cikkeket írt. 1933-tól diplomáciai szolgálatot teljesített, Chilét képviselte több országban is: Spanyolországban, Portugáliában, a II. világháború idején Brazíliában, majd az Egyesült Államokban.1945-ben elsőként a dél-amerikaiak közül Nobel-díjat kapott munkásságáért, „lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért”.
 
A bélyegen kék színnel megjelenő 16 sornyi írás az arc kontúrjai elé kerül. Átlátszóságával arra utalhat, hogy művein keresztül jelenik meg egyénisége. Az írás alján megjelenő toll hegyénél valószínűleg az aláírása, vagy annak kezdete lehet, hiszen a Gabriela szót vélhetjük ott.
Az írás lendületes és tágas. Határozottsága mellett mégis fonalas jellegű. De az bizonyos, hogy gyors. Éppen ezt a gyorsaságot igyekszik ellensúlyozni azokkal a kitámasztást szolgáló szögesedésekkel, amit több helyen is láthatunk. Kötött az írás, bár megesik az is hogy a lendülettől akár egy betű is „kötetlenné” válik, azaz a betű elemei sem kapcsolódban össze. (Az arcképet alapul véve, az orr magasságában látható H betű ilyen.)
Érdemes megnézni a sorvégeket, melyeknél a betűk sűrűsödnek és kissé lefelé is hajlanak, hogy kiférjenek még a sorba. A jobb margójára sem lehetne ráfogni, hogy egyenletes.
Olyan ember írása ez, akit belső tűz és elhivatottság éltet, a korlátokat (kereteket) nem gátló tényezőnek tekinti, hanem az élet-játék részének.
Szerző: Grafofil  2011.04.02. 09:05 Szólj hozzá!

Címkék: 1989 nők költők autográf Spanyolország Nobel-díj Mistral Gabriela

A bejegyzés trackback címe:

https://irasbelyegen.blog.hu/api/trackback/id/tr712792889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.