1823. január 22-én vetette papírra Kölcsey Ferenc Hymnus című versét, melyből később Erkel zenéjével hazánk himnusza lett. E napon ünnepeljük 1989 óta a magyar kultúra napját. Ez alkalomból egy évfordulós bélyeget mutatok be melyen a nevezetes mű kéziratának részlete is megjelenik.

Az egyszerűségében tetszetős négyzet alakú bélyeg közepén látható keskeny betűtípussal „Himnusz” felirat. A felül balra a névértéke, jobbra az aktualitást jelző szöveg. A háttérben levélerezeten átszűrődő kézírás. EzKölcsey Ferenc Hymnus kéziratának részlete, mégpedig az első versszakról. Ez pedig kikövetkeztethető a Kölcsey név alatt lévő „áld”, majd az azalatt lévő „bőséggel” szóból. Érdekesség a „175 éve” alatt látható madárszerű motívum  valójában a vers címét választja el a szövegtől.
A kézirat szövegéből készült kivágáson láthatjuk, hogy ott az „Isten” szó i-jén még van kitett pont. Nézzük a d-ket! (áld, kedvvel, védő, küzd, esztendőt, bűnhődte). Míg eleinte a mai szemnek is megszokott formában alakítja, az utóbbi kettőnél visszatekeri balra a szárát.
A szárak szép egyenletes dőlésűnek tűnnek, valójában nem mereven szabályosak.
Ezek a hosszú szárak eleinte nem találkoznak az alatta lévő sor betűivel, ám később már megesik, hogy belevágnak. (víg g-je a bűnhődte szóba.)
A bélyegen alább a szöveg, ahogy a levélerezett is egyre sötétedik, meleg barnából feketébe vált át. Az eredeti kéziratból készült a verssorokat bővebben mutató kivágás alapján jobban követhetőek a szövegrészletek.
Szerző: Grafofil  2011.01.22. 16:24 Szólj hozzá!

Címkék: vers 1998 himnusz költők autográf Magyarország Kölcsey Ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://irasbelyegen.blog.hu/api/trackback/id/tr132605257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.