Bár életében a zsidó közösség kitagadta, sőt később műveit ők is égették, ma mégis úgy tartják, hogy Spinoza volt a legjelentősebb zsidó származású filozófus. Ismeretlen mestertől származó olajfestmény idézi meg arcát a 325 évvel halála után megjelent izraeli bélyegen, melyre Spinoza aláírásából került oda a neve. A bélyegszélen egyik művének címlapja, a perforáció mentén pedig Spinoza pecsétje jelenik meg.

Portugál zsidó család sarjaként született Amszterdamban 1632-ben. Apja jónevű kereskedő volt. Nappal neki segített, éjjelente pedig olvasott. Apja halála után, a protestáns eszméket megismerve eltávolodik a zsidó közösségtől, amely kiveti őt köréből. Húszas évei végén jezsuitáktól tanul latint, irodalmat, államelméletet és filozófiát. És kitanulta az üveglencse-csiszolást is, mely pénzkereső foglalkozása lett. 1660 táján elhagyja Amszterdamot és nevét Baruchról Benedictusra változtatja. Néhány tanulmányt követően 1665-ben megírja főművét, az Etikát. Spinozát nemcsak a filozófia és az államelmélet problémái foglalkoztatták, hanem a matematika és a fizika kérdései is. Írt a valószínűség-számításról és a szivárványról is. 1670-ben kezdi kiadni névtelenül a politikai-teológiai tanulmányait. Tüdőbetegségben halt meg 45 évében járva, 1677-ben.

A pecsétjének közepén rózsa látható, körötte névbetűi B-D-S (Baruch/Bedectus de Spinoza) alatta a latin „caute” óvatosan szó.

A bélyegen nem a teljes aláírás van, csak a legfontosabb részlet belőle, de ez Spinoza teljes aláírásából került a bélyegre a neve. Bár valószínű. hogy az i pontját is „rácsalták”.Az aláírásból itt a pont nélküli részletet mutatjuk meg. A név szépen kiírt. Valójában csak az első és az utolsó betűje, ami figyelemre méltó. A S betűjét annyira kanyarítgatja, hogy már a 8-a számra hasonlít. Az a betűjének pedig a végvonala sikeredett nagyobbra.