A Charité az irgalmasok kórházaként kezdte meg működését 1710-ben a himlőjárvány idején. A már háromszáz éves berlini egyetemi kórház a legnagyobb ilyen intézmény Európában. A megalakulásának 250. évfordulójára megjelentetett bélyegeken olyan személyiségek kaptak helyet, akik nagyban hozzájárultak az intézmény hírnevéhez. A rajzolt portrék mellett a címletjelölések alatt az aláírások is megbújnak. A legkisebb címletű bélyegen Rudolf Virchow, a patológia atyja, a sejtkórtan megalapozója látható.
Rudolf Virchow (1821-1902) orvosi gyakorlatát a Charité kórházában kezdte 1844-ben. Majd 1856-től egészen haláláig az egyetem kórbonctani és patológiai intézetének vezetője volt. Szobra ott áll az egyetem területén.
Az itt látható aláírása nagyon hasonló (ami normális dolog), de nem azonos az előző bejegyzésben bemutatott kézjegyével. A legszembetűnőbb különbség a nagy szóköz a két névelem között. A V betű sem annyira sikeredett szépre, mint a másik bélyegre került aláírásában. Itt inkább egy „zónát-tévesztett” J-betűre hasonlít. Az R-betű határozott eleganciája itt is érvényesül, és ez esetben tollfelemelés nélkül írja le a keresztnevét jelző mindhárom betűt (Rud). A h betű most kevésbé tűnik ki a középzónás betűkből. A név végére kerülő pont – egyben paráf – egy betűköznyivel távolabb kerül a névtől. Ami mindebből kiszűrhető, hogy ez sietősebb tempóban készülhetett.
