A Pozsonytól 20 km-re fekvő Bazin (szlovákul Pezinok) városában született a Monarchia idején 1908-ban. Apja orgonista, anyja zongoratanárnő volt, így nem csoda, hogy gyermekük zenei tehetsége is megmutatkozott. Pozsonyban majd Prágában a konzervatóriumban tanult. Tanár lett 1933-tól a pozsonyi zeneakadémián, majd az állami konzervatóriumban, utána az egyetemen és a pedagógiai főiskolán tanított. Egyik legismertebb, nálunk is játszott műve, a Krutnava (Örvény) c. opera és a Szvatopluk zenedráma. 1935-ben mutatták be Kárpáti Zsoltár című művét. Zenekari szerzeményei mellett számos kórus- és zongoraműve jelent meg. Suchoň 1993-ban hunyt el Pozsonyban.

A bélyegen érzékelhető „maszatosságot” a rajta sorakozó kottavonalak adják. A színek mellett még ez is nehezíti az aláírás láthatóságát. Az aláírás 15 fokban döntve van a bélyegen, „kiegyenesítve” vizsgáljuk.

Játékos, életteli és egyben fegyelmezettséget is mutat az írás. A nagy kezdőbetűk hurkokkal gazdagítva emelkednek a többi betű fölé, mindkettőnek a kezdővonala is hosszú. A összehasonlítjuk a magasságukat, bizony az E-betű magasabb mint a családnév kezdőbetűje. Alapvetően girlandos kötés és a hurkosság a jellemzi a betűket, ám érdekes hogy a név végefelé zártabbak lesznek a betűk, és ott árkád is megjelenik. A betűk kezdetben szélesek a név vége felé szűkösöbbek lesznek. Jól érzékelhető ha összehasonlítjuk a két névelem u betűit, az E utáni szinte terjeszkedik, míg a S utáni már inkább keskeny. A teljes név leírása közben kétszer emeli fel a tollát: az S betű után egyszer, aztán már csak ékezet teszi ki külön.